Hagyományos juhtenyésztés és hegyi juhtenyésztés.


A juhtenyésztés régóta létfontosságú része Szlovákia mezőgazdasági termelésének. Már az őskori lakosok is ismerték őket, mivel húst, gyapjút, tejet és bőrt biztosítottak számukra. A juhtenyésztésről néhány írásos feljegyzés a kora középkorból is fennmaradt, és jelentősége jelentősen megnőtt a hegyvidéki területeken a 14. és 17. század közötti oláh gyarmatosítás után. A juhtenyésztés számos régióban a fő megélhetési formává vált, és befolyásolta a lakosok életmódját és hagyományos kultúráját egyaránt.

A hegyi juhtenyésztés a Kárpátok régiójára jellemző speciális juhtenyésztési rendszer volt. A Balkán-félszigetről terjedt el, és a rendelkezésre álló helyi legelőkhöz és gazdasági körülményekhez alkalmazkodott. A juhok magasabb, korábban nem használt legelőkön legeltek. A tenyésztés főként a juhtej feldolgozására, valamint a „bryndza” (különleges juhtejsajt), az „oštiepok” (hagyományos füstölt juhtejsajt), a „parenica” (hagyományos sajt) és a žinčica (juhtejsavóból készült ital) előállítására összpontosított, amit a kialakult sajátos terminológia is bizonyít. A juhok április végétől őszig maradtak a legelőn, ami hegyi farmok és pásztorépületek építését tette szükségessé.

A hegyi juhtenyésztő farmokon sokféle juhászati ​​feladatot láttak el. A főpásztor irányította a farm működését, míg az idősebb pásztorok, a pásztorok, a nem fejős juhok pásztorai és a segítők – a pásztori hivatásra készülő fiúk – szintén fontos szerepet játszottak. A pásztorok munkája fizikailag megterhelő volt, és ügyességet, fegyelmet és csapatmunkát igényelt. A távoli területeken töltött idő sokat segített személyiségük formálásában – mélyreható ismeretekkel rendelkeztek a helyi természetről, tudták megjósolni az időjárást, gyógynövényeket használtak, és tudásukat nemzedékről nemzedékre adták tovább. A hegyi juhtenyésztés maradandó hatással volt a hagyományos népi kultúrára, ami a dalokban, szokásokban és a juhtenyésztést ábrázoló fafaragásokban tükröződik.

A 2026-os húsvéti szám tervezési témája: Hagyományos juhtenyésztés és hegyi juhtenyésztés Eduard Gregor népi fafaragó munkáit ábrázolja. Munkáinak témája a pásztorkodás volt, és a hegyi juhtenyészetben zajló élethez kapcsolódó tárgyakat és motívumokat alkotott.