A Malta Tramways Ltd. 1905-ben kezdte meg működését, abban az időben, amikor a sziget brit uralom alatt állt, és olyan városi területek, mint Valletta és Floriana, gyorsan növekedtek. A főváros és a környező városok közötti növekvő kereskedelmi tevékenység szükségessé tette egy megbízható, modern közlekedési rendszert. Bár a rendszer mindössze huszonnégy évig működött, továbbra is érdekes fejezet Málta közlekedéstörténetében, mint a sziget mobilitásának modernizálására tett korai kísérlet.

A projektet egy brit magánvállalat támogatta, amely koncessziót szerzett a gyarmati kormánytól. Jelentős beruházásokra volt szükség a sínek lefektetéséhez, az energiainfrastruktúra kiépítéséhez és az elektromos villamosok Nagy-Britanniából történő importjához. Az útvonalak megtervezése kihívást jelentett Málta dombos terepe és keskeny utcái miatt. Mindazonáltal a rendszer végül összekötötte Vallettát olyan városokkal, mint Paola, Cospicua, Zebbug Birkirkara, Hamrun és Qormi, egy kis hálózatot alkotva, amely megkönnyítette az utazást.

Az elektromos villamosok a főutakon közlekedtek a sziget középső részén. A rendszer azonban számos szokatlan és szerencsétlen eseményt is átélt. A korai években gyakoriak voltak a mechanikai meghibásodások, a villamosok időnként fékezési vagy tapadási nehézségekkel küzdöttek, különösen meredek utakon. Balesetek történtek lovas szekerek és idős gyalogosok részvételével is, akik nem ismerték az új közlekedési formát.

Ígérete ellenére a máltai villamosok folyamatos pénzügyi és üzemeltetési nehézségekkel küzdöttek. A sínek és az elektromos berendezések karbantartási költségei magasak voltak, míg az utasszállításból származó bevételek nem voltak elegendőek. Az első világháború utáni verseny a buszokkal és autókkal fokozatosan rontotta a hasznosságát, és 1929-re a szolgáltatást megszüntették, mivel pénzügyileg már nem volt fenntartható.

A máltai villamosok emlékére a MaltaPost három bélyegből álló sorozatot bocsát ki, amelyek a történelmi villamost ábrázolják, amint Málta különböző részein haladt át. A 0,45-ös bélyeg egy villamost ábrázol, amely Vallettába tart visszafelé, és éppen a florianai erődítményen belüli barokk Portes des Bombes kapu egyik íve alatt halad el. A kép egy Edgar Vella művész által színezett eredeti monokróm fotón alapul. A 0,65-ös bélyeg két villamost ábrázol, amelyek a Szent Anna utcán, a Florianát Vallettával összekötő fő útvonalon haladnak. Ez a jelenet egy eredeti, korabeli képeslapról származik. A 3,85-ös bélyeg John N. Scerri művész eredeti festményéből származó kép. A bélyeg a villamost ábrázolja, amint Birkirkarából Vallettába tart visszafelé, miközben elhalad a történelmi Wignacourt vízvezeték íve mellett.