Szakrális Építészet 2026.
A Szent Alekszandr Nyevszkij templomotplébániatemplomként építették Dorćolban, de állandó emlékműként is a morva hadsereg tagjainak, akik között számos orosz önkéntes is harcolt Szerbia felszabadításáért. A szerb-bizánci stílusban épült, háromszög alakú kupolával rendelkező épület, amelynek talapzata egy feliratos kereszt, központi kupola koronázza, és homlokzatát gazdag kődíszek díszítik, az eredeti morva stílus kortárs, mégis következetes értelmezése. Az eredeti építkezés, amely 1912-ben kezdődött Jelisaveta Načić építész tervei szerint, 1927-ben folytatódott, és 1930-ban fejeződött be Vaszilij Mihajlovics Androszov (1872–1944) építészeti tervei alapján, aki a templomot tervezte és fejezte be. Az újonnan épült templom volt az első két világháború közötti templom, és így egy időben a főváros szakrális építészetének legmodernebb megoldása.

A čukaricai Szent Györgytemplomot Vaszilij Mihajlovics Androszov tervezte Dragutin Maslać építésszel közösen. Dimitrije Mitar Jovanović čukaricai telkét a belgrádi önkormányzatnak adományozta egy templom építésére, amelynek építése 1928 júniusában kezdődött és 1932-ig tartott, amikor befejezték és felszentelték. A hagyományos szerb-bizánci stílusban épült, feliratos kereszt talapzattal és három kupolával rendelkező templom építészete a középkori adományokra emlékeztet, míg a fehér kőhomlokzat és a templom harmonikus arányai a béke és a lelki stabilitás érzetét keltik a városi környezetben. Sajátos elhelyezkedésével, egy Čukarica panorámáját uraló dombon, a Szent György templom ma is hangsúlyozza Belgrád ezen részének kulturális, valamint városi és térbeli értékeit.

Gazdag építészeti életművével Androsov maradandó nyomot hagyott a szerb szakrális építészetben a čukaricai Szent Alekszandr Nyevszkij és Szent György templomokon keresztül, a nemzeti hagyományt és a bizánci gyökereket egyedi építészeti kifejezésmóddá szublimálva.