Juan Gabriel halálának 10. évfordulója.

Juan Gabriel, tíz éve, hogy Mexikó Örök Szerelme lettél
2016. augusztus 28.

Juan Gabriel

Tíz éve, hogy Mexikó Örök Szerelme lettél

JELENLEGI

Kedves Juan Gabrielem!

Emlékszem, amikor fiatalember voltál gitárral a kezedben, és olyan dalszövegeket írtál, amelyek milliók számára keltettek visszhangot. Nemcsak a mexikói kultúra ikonjává váltál, hanem Mexikó egyik legnagyobb dalszerzőjévé is.

1950. január 7-én jöttél a világra Parácuaróban, Michoacánban, bár művészileg, Juan Gabrielként, a chihuahuai Ciudad Juárezben születtél. Szerény származásoddal és kitartó életeddel az egész világot bejártad Mexikó iránti szereteteddel.

Csakúgy, mint én, aki az időben utazom, lerövidítem a távolságokat és közelebb hozom az embereket, te is imádtál közúton utazni: felfedezni az utcákat, történeteket tanulni, inspirálódni belőlük, és olyan dallamokká formálni őket, amelyek megérintették a rajongóid szívét.

Nem véletlen, hogy egyedi zeneszerzői stílusod és a közönségeddel való bensőséges kapcsolatod visszhangra talált az 1971-ben megjelent első kislemezeden, a „No tengo dinero”-n; vagy a Recuerdos II című albumod egyik leghallgatottabb spanyol nyelvű albumán, a „Querida”-n. A Palace of Fine Arts sem volt kivétel. 1990-ben az ország legfontosabb kulturális helyszíne megadta magát, amikor egész Mexikó táncra perdült ebben a túlcsorduló térben. És nem felejthetem el az 1991-ben megjelent „El México que se nos fue”-t sem, ahol a vidék hangjait ragadod meg, és ezt a nemes, nagylelkű, keményen dolgozó országot ábrázolod, amelynek mindene megvan a sikerhez.

Az emberek irántad érzett vonzalma az elkötelezettségednek, rendkívüli tehetségednek és földhözragadt természetednek köszönhető. Ezt bizonyítják a több órás koncertek, ahol táncoltál, énekeltél és jól érezted magad a közönségeddel. 2000 januárjában Mexikóvárosban, a Zócalóban köszöntötted az új évezredet több mint 350 000 ember előtt, akiket közel öt órán át lenyűgözött energiáddal. 2015. május 10-én több mint hat órán át énekelve megdöntötted a Nemzeti Auditórium történetének leghosszabb koncertjének rekordját!

Kedves Juan Gabriel, te egy olyan zeneszerző voltál, aki többet alkotott, mint szerelmes dalokat: az embereknek énekelted. Egy koncerten, késő este, egy idős hölgy azt mondta neked, hogy nem megy el, amíg be nem fejezed az éneklést, mert meglátogatni jött. Nem haboztál, és még egy órával meghosszabbítottad a koncertet a tiszteletére. Ez te voltál, Alberto Aguilera, és Juan Gabriel.

Egyesek szerint életed különböző szakaszai tükröződnek a dalaidban. Ezért, 10 évvel azután, hogy 2016. augusztus 28-án elhunytál, Mexikó lehunyja a szemét, és az időben utazik. Tanúi leszünk emlékednek és örökségednek. A zenéddel felejthetetlen, örök szerelmünkké váltál.

Őszintén

A postabélyeged

Szöveg : Juan Gabriel Múzeum