Első közös litván-német bélyeg a nidai művésztelep emlékére
Augusztus 6-án, csütörtökön a Litván Posta új bélyeget bocsát ki "Nidai művésztelep" címmel. Ugyanezen a napon a Német Posta is kiad egy bélyeget ugyanilyen vizuális megoldással. Ez a litván és a német posta első közös projektje a bélyegkibocsátás területén, amely kiemeli a két ország közös kulturális örökségét és régóta fennálló történelmi kapcsolatait.
A 2,05 eurós bélyeg 50 000 példányban jelenik meg. A bélyeg Karl Schmidt-Rottluff német expresszionista 1937-es "Dűnevölgy egy elhalt fával" (németül: Dünental mit totem Baum) című festményét ábrázolja.
Az elsőnapi bélyegzővel ellátott postai küldeményeket augusztus 6-án adják fel a Neringa Postán (Taikos utca 13., Nida).
„Ez a postabélyeg arra emlékeztet minket, hogy a kultúra és a művészet egyesíti az országokat, még akkor is, ha a történelem elválasztotta őket. Örömmel tölt el minket az első közös projekt a Deutsche Posttal, amely kiemeli a Nida Művésztelep jelentőségét az európai művészettörténetben, és egyúttal erősíti a Litvánia és Németország közötti kulturális párbeszédet” – mondja Aušrutė Varnienė, a Litván Posta filatéliai projektmenedzsere.

A Nida Művésztelepet a Balti-tenger partvidékének legrégebbi művésztelepének tartják. Gyakorlatai a 19. század végére nyúlnak vissza, amikor a Königsbergi Művészeti Akadémia professzorai és diákjai elkezdték nyaraikat Nidában tölteni. Ernst Bischof-Kulm, az akadémia végzőse a település egyik legfontosabb alapítójának számít, a Herman Blodė által 1885-ben alapított szálloda pedig végül művésztalálkozók és kreatív tevékenységek központjává vált.

A 20. század elején Nida a német művészek, értelmiségiek és alkotók kedvenc helyévé vált. Itt művészeti beszélgetések folytak, zene szólt, és verseket olvastak fel. 1923 után, amikor a klaipėdai régió Litvánia részévé vált, a Kur-földnyelv tájai a litván művészeket is inspirálták, és a szabad alkotótevékenység szelleme tovább virágzott Nidában.

Az új bélyegen látható Karl Schmidt-Rottluff festménye a német expresszionizmus egyik legkiemelkedőbb alkotása volt. A náci rezsim úgynevezett „degenerált művészetnek” minősítette munkásságát, és 1937-ben a művész több száz alkotását elkobozták vagy megsemmisítették, 1941-ben pedig betiltották a munkájától.

A második világháború kezdete véget vetett a nidai művésztelep történetének is. 1945-ben megsemmisült a Herman Blodė házában őrzött lenyűgöző festménygyűjtemény. Később a telep egykori művészei azzal fejezték ki vágyukat a Kur-földnyelv és Nida megközelíthetetlen természete iránt, hogy emlékezetből megfestették kedvenc helyeiket.