Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Ma jelentek meg az új bélyegek.
A Karácsony-szigeti vörös rák
A keresztény Európától távol eső sziget furcsa nevét az egyik első brit felfedezőtől kapta, aki éppen Karácsony napján érkezett a szigetre, 1643. december 25-én. Korábban a Brit Birodalomhoz tartozott, ma azonban a „közeli” (900 km) Kókusz-szigetekkel együtt az „Ausztrál Indiai-óceáni Területek” része. Mivel a sziget távol esik a szárazföldektől, különleges, endemikus élővilága van, ami egyedülállóvá teszi.
A Karácsony-szigeten él egy vörös színű, különleges szárazföldi rákfajta, mely a tarisznyarákokhoz hasonlít. A rákok életük nagy részét az erdőben töltik és a lehulló leveleket, gallyakat rágcsálják, továbbá az elhullott állatok tetemeit is ők fogyasztják el. Nem finnyásak, mert a számukra ehető emberi szemetet is megeszik. Fontos szerepük van tehát az erdő és általában a sziget ökoszisztémájában.
Az ivarérett egyedek azonban egyszer egy évben felkerekednek és egy hatalmas vándorlás keretében a tengerpartra vonulnak, ahol addigi szárazföldi életüket egy sekélytengeri életforma váltja fel. A fő cél a szaporodás. A hímek a parton kis lyukakat ásnak, ahová a nőstényeket várják, és folyamatosan a többi hímtől védik azt.
Párzás után a hímek visszamennek a szárazföldre, míg a nőstények a hímek által ásott lyukakban maradnak, majd nagyjából két hét után lerakják a petéket. A nőstények mindig dagálykor és a Hold telihold előtti fázisában (utolsó negyed) térnek vissza az erdőbe. A petékből kikelő lárvák próbálnak a partvidéken maradni, de rengeteg kisodródik a nyílt vizekre is. 3-4 hét alatt a lárvák kisrákokká alakulnak, és az 5 mm-es apróságok megkezdik első útjukat az erdőbe (ez nagyjából 9 napig tart), ahol 4-5 év alatt válnak ivaréretté. Ekkortól már ők is elmennek a többiekkel minden évben a partvidékre szaporodni.
|
|
|
Kustra Gábor 8 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 9 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 9 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!