Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan). 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson brit felfedező követte 1609-ben.
Henry Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel, a ma az ő nevét viselő folyón a holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Az Ázsiába vezető átjárót kereste, de sohasem találta meg, mivel ilyen ott nem létezett. Felfedezései nyomán később holland expedíciók keltek útra és a helyi indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot. Hudson 1610-ben már egy angol társaság szolgálatában tért vissza az északnyugati átjárót keresni. A telet a jég fogságában töltötte és 1611 nyarán, mikor tovább akart indulni, a hajó legénysége fellázadt. Hudsont, 10 éves fiát és 8, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt kitették a Hudson-öböl környékén.
Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkin indiánoktól néhány árucikkért. A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.
|
|
Kustra Gábor 9 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 9 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 9 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 9 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 10 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 10 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 10 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 10 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!