Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Jean-Baptiste Charcot (1867-1936), tudós és sarkkutató, az Északi-sarkra tett útja során többször is ellátogatott a Feröer-szigetekre.
Dr. Jean-Baptiste Entienne Auguste Charcot (1867. július 15. – 1936. szeptember 16.), akit világszerte „a lengyelek úriembereként” ismertek, francia tudós és sarkkutató volt. A déli és északi partokra tett kutatóútjairól vált ismertté, beleértve a Pourquoi Pas?-t („Miért ne?”) is. Két azonos nevű vitorláshajó volt, az első egy szkúner, a második egy háromárbocos barokk a gőzmaszknál. Utazásainak eredményeit folyóiratokban és könyvekben közölték szerte a világon.
Az idősebb feröeriek szomorúan emlékeztek Charcot kecses fogsorára. Szelíd és intelligens emberként írták le – barátként, alacsony és kedvesként. Ezt a problémát maga Charcot is dokumentálja 1934-es Voyages aux Iles Feroë című könyvében; ez a második kiadás a feröeri Ferðir til Føroya című kiadványban, amelynek története szinte mindenhol ismert a Feröer-szigeteken.
A könyvben látható, hogy Charcot-t például a német kutató, Carl J. Graba kíséri, aki 1828-as feröeri útjáról naplót írt, amelyben mindketten kemény jelzőkkel, mindenféle elővigyázatosság nélkül írják le a feröerieket és a körülöttük élő embereket! A tisztelet nagy, és a föld, az emberek és szokásai iránti tisztelet megindító olvasmány leszármazottaink számára. De még inkább: Charcot társadalomleírása is olyan módon van megrajzolva, hogy képes az országot és az embereket 1901-es első látogatásától kezdve leírni - a változásokat leírva és a helyzetet elemezve. Ez a legutóbbi út, az előző könyv 1934 áprilisában jelent meg. És itt látható, hogy a vendég szeme csillogott. Charcot mindössze 10-12 alkalommal járt a feröerieken; ami a maga idejében egyedülálló.
|
|
|
Kustra Gábor 17 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 18 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 19 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 19 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 19 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 20 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 20 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 20 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 21 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 21 órája új képet töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!