Megszületett Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).200 éve
Született, Irodalom, Magyar
1825. 02. 18.
Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., 1850); Egy bujdosó naplója (elb., 1851); Erdély aranykora (r., 1852); Török világ Magyarországon (r., 1853); Egy magyar nábob (r., 1853-1854); Janicsárok végnapjai (r., 1854); Kárpáthy Zoltán (r., 1854); Szegény gazdagok (r., 1860); Az új földesúr (r., 1863); Politikai divatok (r., 1862-1864); Mire megvénülünk (r., 1865); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869); A kőszívű ember fiai (r., 1869); Fekete gyémántok (r., 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872, 1873); Az aranyember (r., 1872); A jövő század regénye (r., 1872-1874); Enyém, tied, övé (r., 1875); Az élet komédiásai (r., 1876); Egy az Isten (r., 1877); Névtelen vár (r., 1877); Rab Ráby (r., 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., 1885); A cigánybáró (r., 1885); A tengerszemű hölgy (r., 1890); Gazdag szegények (r., 1890); Sárga rózsa (r., 1893); Fráter György (r., 1893).