EUROPA 2022.
Történetek és mítoszok.

Karakiz – Az Oszmán Birodalom korai időszakában a pásztorok csak nappal vándoroltak a Kyréniától keletre fekvő sziklán. Senki sem merne odamenni éjszaka, mert azt hiszi, hogy ez a környék szerencsétlen, és éjszaka gyülekezőhelye a dzsinnek. Egy itt szarvasmarhát terelő pásztornak volt egy nagyon szép lánya, akit Karakiznak hívtak. Karakiz kedvenc dolga az volt, hogy ebben az öbölben fürödjön. Fiatal pásztorok, akik meglátogatták azt a vidéket, szépsége miatt szerettek belé. Egy gazdag pásztorfia kedvelte őt, és szülei megkérték az apjától, hogy adja menyasszonynak a lányát. Mivel Karakiz megkedvelte, megkezdődtek az esküvői előkészületek. Az esküvő napján Karakiz megunta a viselt menyasszonyi ruha melegét és a fátyolt a fején, ezért lement az öbölbe fürödni és pihenni. Miután levette parti menyasszonyi ruháját, fátyollal bement a tengerbe. A legenda szerint az öbölben lévő nagy szikla alján volt egy szem (örvény), amely bizonyos időkben kinyílt és bezárult, miután mindent lenyelt. Amikor Karakiz belépett a tengerbe, az a szem kinyílt, és lenyelte: a holttestet nem találták meg. Csak a fátyolát találták meg a part közelében, és azt a vőlegény kapta emlékbe. Ettől a naptól kezdve a sziklás területet „Karakiz odújának”, míg az ettől a területtől nyugatra eső öblöt „Karakiz-öbölnek” nevezték.

Pygmalion és Galatea – Kárpásia ősi városa egy kikötőváros volt a tengerparton, 4 km-re nyugatra a mai Dipkarpaz falutól. A pogány időkben, a kereszténység előtt városállamként hozták létre. Ma már a tenger tiszta vizében lehet megtekinteni a palota erődfalait és oszlopait. A legendás Pygmalion király, aki ezt a várost alapította, művészi jelleggel bírt. Palotáját saját maga faragott márványszobraival díszítette. Nem volt megelégedve a környező nőkkel, hanem ideáljára, királynőjére várt. Egy napon egy gyönyörű nőt kezdett faragni, hófehér márványból. Pygmalion napról napra beleszeretett saját faragott szobrába. Szerelme napról napra mélyebb lett. Aphrodité, a szerelem istennője megsajnálta Pygmaliont, és véget akar vetni bánatának. Egy napon, amikor a király átölelte a szobrot, rájött, hogy életre kelt; hogy teremtményének színe van, és szeretettel néz rá. A szép bőrű nőnek a „Galatea” nevet adta, ami azt jelenti, hogy „fehér, mint a tej”. Feleségül vette, és született egy Páfosz nevű fiuk. Teltek-múltak az évek, és a király így szólt a fiához: „Kedves fiam, megállapítottam. egy királyság a sziget legkeletibb pontján. Menj nyugatra, és találd meg a saját királyságodat. Úgy tartják, Paphos vagy Baf városát Páfosz, Pygmalion király fia alapította és róla nevezték el.