Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) amerikai politikus, diplomata, ügyvéd, filozófus,^[2][3] építészmérnök,^[4] zenész^[5] és alapító atya, az Egyesült Államok alelnöke (1797-1801, John Adams elnöksége alatt), majd harmadik elnöke (1801-1809).

Jefferson a demokrácia és a republikanizmus támogatója, a Függetlenségi Nyilatkozat fő szerzője volt.^[6]

Ő alapította a Demokrata-Republikánus Pártot, illetve a Virginiai Egyetemet.

Thomas Jefferson 1742. április 13-án született Virignia kolónia területén, a Shadwell ültetvényen, szülei tíz gyermeke közül a harmadikként, angol és talán walesi származású brit alattvalóként. Apja, Peter Jeffersont ültetvényes és felügyelő volt, anyja, Jane Randolph Jefferson angol és skót nemesi ősökkel bírt, családfáját a 14. században élt Thomas Randolphig, Moray első grófjáig vezette vissza, aki Skócia régense volt.

1757-ben Peter Jefferson elhunyt. Birtokait felosztották két élő fia, Thomas és Randolph (1755-1815) között.^[10] Thomas megközelítőleg 2000 hektárnyi földet öröklt; gyámja nagykorúságáig John Harvie Sr., ültetvényes és szomszédos földek birtokosa, a Jefferson család barátja lett.

Jefferson fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot, ami, „eredeti célja” mellett, számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett. Jefferson egyedül készítette el a nyilatkozat piszkozatát, ami egy bizottság feladata lett volna, de ők csak később kezdtek el a nyilatkozattal foglalkozni, miután Jefferson a piszkozatot „véglegesnek” találta. Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta. Az alkotmányos konvención nem vett részt, az alkotmányt elfogadta, de hiányolta belőle a Bill of Rights-ot.

Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Alelnöke Aaron Burr, aki a választásokon alulmaradt. Az akkori amerikai választási rendszerben nem az elnök választotta meg a saját alelnök-jelöltjét, hanem a második legtöbb elektori szavazatot kapott jelölt lett automatikusan az alelnök. 1801. március 4-én mondta el beavatóbeszédét, amelyben az egység fontosságát sürgette. Akkoriban az ország nagyon megosztott volt, főleg a politikai pártok miatt, melyeket a federalisták és a demokrata-republikánusok alkottak.

Elnöki idejének lejárta után sem vonult vissza a közélettől. A Virginiai Egyetem megalapítása volt elnöksége utáni (és egyesek szerint egész életében) fő tevékenysége, ami a világtörténelem első olyan felsőoktatási intézményét hozta létre, ahol az egyház vagy a vallás nem befolyásolta az oktatást. Dr. Thomas Cooper-höz intézett levelében (Monticello, 1814. január 16.) írja, hogy régóta tervezgette az egyetemet, és a Virginiai Jegyzetekben (Notes on Virginia, Qu. 14) 30 évvel azelőtt már felvázolta körvonalait. 1819-ben vált valóra, amikor létrejött az egyetem. 1825-ben nyitotta meg a kapuit. Az egyetemre számos hírességet meghívtak, köztük Edgar Allan Poe-t is.

1826. július 4-én érte a halál, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján, ugyanazon a napon, amikor John Adams is meghalt. A monticellói birtokán temették el egy koporsóban. Ő volt az első elnök, akit nem kriptában helyeztek nyugalomra, mint George Washingtont és Adamset. A sírfeliratot saját maga írta.