Antoni Plàcid Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), rövid nevén Antoni Gaudí katalánul ill. spanyolul vagy egyszerűen csak Gaudí: katalán építész.

Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak.

Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.

Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.

Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny már posztumusz, 1954 és 1985 között épült. Ma is emelkedő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méteres lesz. A mai építészek a spanyol polgárháború egyházellenes anarchista katalán partizánjai által összetört és a legkorszerűbb eljárásokkal rekonstruált, eredeti makettek és a felgyújtott laboratóriumában megmaradt tervfoszlányok alapján^[11][12] folytatják a zseniális művet, amit a művész halálának centenáriumára akarnak befejezni.

1863-tól az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyházi középiskola) növendéke lett. 1867-ben adta ki El Arlequín néven kézzel írt, sokszorosított lapját, amelynek rajzait is maga készítette. Egy év múlva édesapjával Barcelonába költözött, és építészeti előkészítő tanfolyamra járt az Institut d' Ensenyament Mitja intézetben.

1873-ban kezdte meg építészeti tanulmányait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai építészettudományi iskola) intézetében. 1876-ban meghalt édesanyja. Két évvel később tette le vizsgáit. Megismerkedett Eusebi Güell i Bacigalupi gróffal, aki több munkájának lett később megrendelője. El Manuscrits de Reus néven építészeti lapot indított. 1882-ben lerakták a Sagrada alapkövét, a következő évben főépítészévé őt nevezték ki. Az eredeti tervek koncepcióját jórészt megváltoztatta.

Antoni Gaudí szakmai pályáját egyetemi tanulmányai alatt kezdte, miközben már számos, Barcelonában kiemelkedő építész (pl. Joan Martorell, Josep Fontserè, Francisco de Paula del Villar y Lozano, Leandre Serrallach és Emili Sala Cortés) műszaki rajzolójaként dolgozott, hogy fizetni tudja tanulmányai költségét. Josep Fontserével elég régi volt Gaudí kapcsolata, mivel annak családja szintén Riudomsból származott, így már korán megismerkedtek. Annak ellenére, hogy nem volt építész diplomája, a barcelonai városháza megbízta Fontserét a Parque de la Ciudadela beépítésével, ami 1873 és 1882 között zajlott. 1906-ban költözött be édesapjával a Güell parkban lévő házba (Casa de Gaudí). Október 29-én édesapja is meghalt. 1911-ben lázas beteg lett Máltán, ezért megírta végrendeletét.

1926. június 7-én Gaudít elgázolta egy villamos és három nap múlva meghalt. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában.