Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2021.Nov.27. 320 éve született Anders Celsius

2 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Megszületett Anders Celsius svéd tudós, asztronómus, akinek hőmérsékleti skáláját ma is használjuk.

320 éve

Született, Történelem, Technika

1701. 11. 27.

Anders Celsius (Ovanåker, Svédország, 1701. november 27. – Uppsala, 1744. április 25.) svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója. A svéd és a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja volt.

Azon az uppsalai egyetemen tanult matematikát, fizikát és csillagászatot, ahol apja, Nils Celsius az asztronómia professzora volt, nagyapja, Magnus Celsius pedig a matematika professzora. Igazi tudóscsaládba született, hiszen anyai nagyapja, Anders Spole csillagász volt. A családi hagyományokat követve 1730 és 1744 között az Uppsalai Egyetem csillagászat professzora volt. 1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bízta meg a Tornea és Pello falu közti délkör megmérésével. 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot.

Foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával. Fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett. Két tudományos expedíciót támogatott, egyet Dél-Amerikába, Peruba, az Egyenlítő közelébe, egyet pedig Észak-Skandináviába küldött. Az expedíciók során meridián méréseket végeztek. Ezek a mérések bizonyították Newton elméletét, miszerint a Föld nem tökéletes gömb alakú, hanem a pólusok mentén kissé lapított ellipszoid.

1737-ben tervezte meg a ma is használatos, 100-as beosztású hőmérsékleti skálát, amely komoly segítséget jelentett a tudományos munkában. A skálát 1742-ben mutatta be a Svéd Akadémiában tartott előadásán. 1750-ben Mårten Strömer svéd tudós módosította a skálát, és a fagyáspontot tette meg 0°-nak, a forráspontot pedig 100°-nak.^[1] Más források szerint a mai skálát már korábban, Celsius halála körül is fordítva használták: az ún. „lyoni hőmérő” már a francia forradalom előtt ismert volt, melyet Jean-Pierre Christin 1743-ban talált ki,^[4] illetve Carl von Linné is hasonlót készíttetett 1744-ben.

Fő műve a Disquisitio de observationibus pro figura telluris determinanda in Gallia habitis, mely Uppsalában jelent meg 1738-ban. Ezenkívül sok értekezést írt, melyek közül különösen nevezetes az Über die Wärmemessung (1742) című, mert ebben fordul elő az a hőmérőbeosztás, melyet a tudósok majd' mindenhol elfogadtak, és mely a mostani Celsius-féle, vagyis százados fokozattól csak annyiban különbözik, hogy míg az ő beosztásában a forrponttól a fagypontig van a számítás, addig a mostani éppen ellenkezőleg, a fagyponttól a forrpontig van számozva. Tuberkulózisban halt meg 1744-ben. Sírja Uppsala közelében található, a nagyapjáé mellett.