Benjamin Franklin egy szegény szappan- és viaszfőző, Josiah Franklin és Abiah Folger tizenkettedik gyermekeként született. Már gyermekkorában kitűntek rendkívüli fizikai és szellemi adottságai. Remekül úszott, ezzel egy időben a természet titkai és a művészi világ is foglalkoztatta. Újítási, teremtési szándéka megmutatkozott egyszerű kísérleteiben, valamint előbb lírai, majd később egyre inkább prózai írásaiban.^[26] Az unitárius egyház tagja

Tizenkét évesen szegődött tanoncként az apja engedélyével a nála kilenc évvel idősebb bátyjához, Jameshez, aki saját nyomdát működtetett. Az itt eltöltött évek alatt alaposan kitanulta a nyomdász szakmát, ami későbbi vállalkozásainak alapja lett. De a tanoncság azt is jelentette, hogy alkalma nyílt rengeteget olvasni, valamint könyvgyűjteményét is gyarapította megspórolt pénzéből. Egy okos trükknek köszönhetően pedig írásai először jelenhettek meg a nyilvánosság előtt, igaz, csakis álnév alatt. Tizenhét évesen, egyetlen holland dollárral a zsebében utazott a pennsylvaniai Philadelphiába.^[27]

1728-ban társtulajdonos lett egy nyomdában, és megjelentette a Pennsylvania Gazette és a Poor Richard’s Almanach című folyóiratokat. Szorgalmas és igényes munkájának és körültekintő gazdálkodásának hála fokozatosan fölé került a konkurenciájának, egyre nagyobb haszonnal működött a vállalkozása. A riválisaival ellentétben nem hagyta, hogy az adósságai elnyeljék, mihamarabb rendezte őket. Erre ösztönözte az az erős meggyőződése, miszerint az adósság valójában egyfajta rabszolgaság.^[28] Később a postához szegődött, ahol a postaügyi miniszterségig vitte, miközben megreformálta a postaforgalmat.

1743-ban filozófiai társaságot alapított. Létrehozta az első pennsylvaniai tűzoltó-egyesületet, biztosítótársaságot, egyetemet és kórházat. Megalapított egy művelődési kört, amiből valamiből később létrehozta az első kölcsönkönyvtárat. Először vezette be az elektromosan pozitív és negatív töltések fogalmát, valamint felfedezte, hogy a villám is elektromos természetű. 1752-ben egy papírsárkány segítségével kísérletet végzett, aminek következtében létrejött a villámhárító.

Franklint a függetlenségi háború után megválasztották Pennsylvania kormányzójának, de fizetést nem fogadott el a szolgálatért. 1757-től 1775-ig Pennsylvania teljhatalmú megbízottjaként volt a gyarmatok képviselője Londonban, Angliában. 1774-ben a Brit Unitárius Egyház alapításakor ő is csatlakozott a gyülekezethez.^[29] Hosszú időn át igyekezett megakadályozni a fegyveres összecsapást a gyarmatok és az anyaország között, s az ő feladata volt segítséget kérni Franciaországtól a forradalom támogatására. 1776-ban kezdeményezte az amerikai függetlenségi nyilatkozatot. Anglia után Franciaországba ment, és elérte a katonai szövetség létrehozását Franciaországgal. Ezzel a függetlenségi háború fordulatot vett, és az 1783-as békeszerződésben Anglia elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.