95 éve

Született, Történelem

II. Erzsébet (Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. április 21. –) 1952. február 6. óta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, valamint a nemzetközösségi királyságok (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Grenada, Jamaica, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Tuvalu) királynője, a Nemzetközösség és az anglikán egyház feje, a hit védelmezője (Fidei defensatrix). A leghosszabb ideje regnáló brit (angol-skót) uralkodó, és egyben legrégebb óta trónon lévő nő a világon. A leghosszabb ideig regnáló uralkodók listáján jelenleg (2021. február) a 11. helyet foglalja el 69 évnyi uralkodással. A jelenleg élők közül második Tendzin Gyaco, a dalai láma után.

Apja Albert György yorki herceg, a későbbi VI. György brit király (1895–1952), anyja Elizabeth Bowes-Lyon, a későbbi Erzsébet (anya)királyné (1900–2002), a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja. Húga Margit (1930–2002). Férje Fülöp edinburgh-i herceg (aki egyébként harmad-unokatestvére). 1947. november 20-án tartották esküvőjüket. Az esküvőn többek között koszorúslánya volt anyai unokatestvére, Margaret Rhodes. Házasságukból négy gyermek született: Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf. Egyik ükanyja Rhédey Klaudia magyar grófnő, akinek leszármazottai (Vancsó család) Magyarországon, Miskolcon éltek.

1926. április 21-én 02:40 perckor (GMT) született anyai nagyapja londoni házában (17 Bruton Street, Mayfair). A Buckingham-palota magánkápolnájában keresztelte meg május 29-én Cosmo Gordon Lang York anglikán érseke.^[1] Első keresztnevét édesanyja után, második keresztnevét Alexandra királyné (apai dédanyja) után, harmadik keresztnevét pedig apai nagyanyja, Mária királyné után kapta.^[2] Közeli családtagjai Lilibetnek hívják.

1939 szeptemberében Anglia belépett a második világháborúba. London a bombatámadások egyik fő célpontja volt, ezért rengeteg londoni gyereket evakuáltak. Quintin McGarel Hogg, Hailsham bárója azt a javaslatot tette az uralkodópárnak, hogy vigyék a két hercegnőt Kanadába, ahol biztonságban vannak a bombatámadások elől.^[9] Erzsébet királyné kijelentette: „A gyerekek nem mennek nélkülem. Én nem megyek a király nélkül. A király pedig soha nem fog elmenni.”^[10] Így Erzsébet és Margit a Balmorali kastélyban maradtak egészen 1939 karácsonyáig, amikor a norfolki Sandringham House-ba költöztek.^[11] 1940 februárjától májusig a Royal Lodge-ban laktak, majd a Windsori kastélyba költöztek, ahol a következő öt év legnagyobb részét töltötték.^[12] Itt pantomimeket adtak elő karácsonykor, melynek bevételéből a Queen’s Wool Fund vásárolt fonalat, amelyből a katonák számára kötöttek ruhákat.^[13] 1940-ben volt Erzsébet első rádiószereplése, melyben a városokból evakuált gyerekeknek üzent.

1952–1961

Az ekkor már kétgyermekes családanya első naptól kezdve új szerepének elkötelezetten, energikusan kezdett a munkához. A politikai kötelességek azonnal megkezdődtek a parlament megnyitásával és a rendszeres miniszterelnöki audienciával. Az első évtized alatt alkalma volt gyakorolni királyi előjogát, amikor 1957-ben miniszterelnöknek nevezte ki Harold Macmillant.

 

A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek még szélesebb körének hozzáférhetővé tenni.
1962-ben képcsarnokot nyitottak a Buckingham-palotában, hogy a királyi gyűjteményt bemutathassák. Edinburgh hercegének ötlete nagyon népszerűnek bizonyult.

1977-ben a királynő országos körúttal és nemzetközösségi látogatásokkal ünnepelte uralkodásának 25 éves jubileumát. Fülöp herceggel összesen 56 000 mérföldet (kb. 90 000 km) utazott.

 

A királynő uralkodásának negyedik évtizede két komoly konfliktust hozott.

1982 áprilisában brit csapatokat küldtek a Falkland-szigetekhez, hogy foglalják vissza azt Argentínától. Hiába volt a hadsereg parancsnoka, a királynő osztotta az emberek és az anyák aggodalmát, hiszen fia, András herceg egy Sea King helikopter pilótájaként szolgált a háborúban. 1982 szeptemberében a királynő, Fülöp herceg és Anna hercegnő találkoztak vele, mielőtt visszatért volna Portsmouthban horgonyzó hajójára.

A BBC bemutatta a királynő életéről szóló Elizabeth R című tévé-dokumentumfilmet. Több mint 25 országban sugározták a világban.

Az év személyes szomorúsággal kezdődött a királynő számára. Húga, Margit hercegnő 2002. február 9-én, 71 évesen agyvérzésben meghalt. Pár héttel később, március 30-án édesanyjuk, Erzsébet anyakirályné is meghalt, életének 102. évében.

 

2012. június 1. és 4. között hatalmas ünnepséget szerveztek gyémántjubileumára. 2015. szeptember 9-én elérte a 23 226-ik napját a trónon, ezzel ő lett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója, megelőzve Viktória királynőt, aki 1837. június 20-tól és 1901. január 22-ig uralkodott.^[22]

Az 1976-os olimpia után, amelyet II. Erzsébet, mint Kanada királynője nyitott meg Montrealban, a 2012-es olimpiát Londonban is ő nyitotta meg, amellyel ő lett az első olyan államfő aki két különböző országban két olimpiát nyitott meg.

2013. március 3-án a VII. Edvárd Kórházban kezelték gyomor-bélhuruttal, de másnap már visszatérhetett a Buckingham-palotába.

2013 volt 40 éve az első év, amikor II. Erzsébet nem vett részt a Nemzetközösségi találkozón Srí Lankán, ahol a trónörökös Károly herceg képviselte a királynőt.

2020. április 5-én, a koronavírus-járvány idején, a királynő rendkívüli televíziós beszédet tartott.^[23]

2021. április 9-én férje, Fülöp edinburgh-i herceg elhunyt.