40 éve

Érdekes, Magyar

Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) az első magyar űrhajós, űrkutató, vadászpilóta. Az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, Ukrajna Aranycsillagának birtokosa,^[1] az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja. Leghíresebb kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt, de a Dóza kísérletben részt vevő, a KFKI által gyártott Pille sugárdózismérő is rendkívül sok eredményt hozott a későbbi kutatások számára országunknak. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

Gyermekkorában szorgalmas tanuló és kitűnő sportoló volt, futballistának készült.^[3] Középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta; érettségi vizsgát a Bessenyei György Gimnáziumban tett. A repülést a nyíregyházi sportreptéren szerette meg, és itt határozta el, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 1969 között végezte el Szolnokon, majd 1970–71-ben a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászrepülő lett.^[4] 1978-ban pedig, önként jelentkezett űrhajósnak. Űrhajós kiképzését 1978-ban kezdte meg, majd 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen végezte el. Az űrrepülése után a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült. Pályafutásának következő szakaszában is tovább képezte magát. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, és még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként, 1991-ig. 1992 és 1995 között, még aktív katonai élete alatt An–24 és An–26-os szállító gépeken, valamint Zlín Z–143 típuson repült. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték.^[5]

1996–97-ben légügyi attasé volt az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban. 1997-ben az amerikai rendőrség ittas vezetésen érte, ezért hazarendelték és nyugdíjazták. Nyugállományúként ezután az üzleti életben folytatta pályafutását az Atlant-Hungary Airlines^[6] nevű légitársaság résztulajdonosként, majd 2003-tól a cég elnökeként tevékenykedett. 2014. december 1. és 2015. június 30. között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tanácsadója volt.

Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának.

 

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén, a landolás Dzsezkazgan városától 140 km-re történt.