Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2020.Jún.25. 347 éve halt meg d'Artagnan

3 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Meghalt d’Artagnan lovag, francia nemesember és katona, kormányzó, aki létező személy volt.

347 éve

Érdekes, Film, Irodalom, Meghalt, Történelem

1673. 06. 25.

Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, szüleinek nemesi címei alapján felvett utónevein Charles de Batz de Montesquiou, comte d’Artagnan (Castelmore kastély, Lupiac, Gascogne, 1611–1615 között – Maastricht, 1673. június 25.), francia nemesember és katona, a királyi muskétások tisztje, majd a királyi gárda kapitánya. Mazarin bíboros, majd XIV. Lajos király bizalmasa, 1661-ben az uralkodó utasítására ő tartóztatta le a kegyvesztett Nicolas Fouquet minisztert. 1667-től Lille város katonai kormányzója. 1673-ban Maastricht ostrománál esett el. A XIX. században id. Alexandre Dumas – a történeti tényeket igen lazán kezelve – őt tette meg romantikus regényének, A három testőrnek egyik főszereplőjévé. A regény, annak folytatásai és az ezekből készült játékfilm-adaptációk sikere révén d’Artagnan lovag irodalmi alakja világhírt szerzett, és halhatatlanná vált.

Charles de Batz 1610–15 körül született a délnyugat-franciaországi Gascogne vidéken, Lupiac mellett, a Castelmore kastélyban (ma Gers megye területén található). Családja az új nemesi osztályhoz tartozott. Apja, Bertrand de Batz de Castelmore egy Bigorre környéki földbirtok uraként viselte a d’Artagnan grófi címet. IV. Henrik király testőrségének tisztje volt, királyi szolgálatban veszítette életét.

1644-ben beosztották a Királyi Gárdához (Gardes-Françaises). A királyi muskétás századhoz Mazarin bíboros–főminiszter (1602–1661), a fiatal király keresztapja, az özvegy Ausztriai Anna anyakirályné (1601–1666) tanácsadója ajánlotta be. A bíboros szoros barátságot ápolt a Montesquiou családdal, támogatta az ifjú Charles grófot és jóbarátját, François de Montlezun-t, Besmaux urát is,^[8] aki később a párizsi Bastille katonai kormányzója lett.

1657-ben Mazarin bíboros megreformálta és újjáalakította az első királyi muskétás századot, a „nagy muskétásokat”, akiket „szürke mustétásoknak” is neveztek (köpenyük színéről).^[9] D’Artagnant – alhadnagyi rangban – ide osztották be. A század hivatalos parancsnoka Philippe-Jules Mancini (1641–1707) volt, Mazarin egyik unokaöccse, nagy művészetpártoló, aki inkább Itáliában élt, a valóságos parancsnoki teendőket átengedte d’Artagnannak.

Mazarin halála (1661) után XIV. Lajos nyomban saját kezébe vette az uralkodást. 1661. szeptember 5-én Nantes-ban, a Királyi Tanács ülését követően a király titkos utasítására d’Artagnan kapitány letartóztatta Nicolas Fouquet pénzügyminisztert (1615–1680), akit sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádoltak meg. A vizsgálat több éven át folyt, ezalatt mindvégig D’Artagnan kísérte a magas rangú foglyot rabságának változatos helyszíneire. Három hónapon át a Loire-menti Angers várában, majd Párizs mellett, a Vincennes-i erőd öregtornyában éltek. A következő év június 20-án a párizsi Bastille-ba költöztette a király foglyát, akit végül a piemonti Pignerol várába zárattak, életfogytiglani fogságra ítélve. A vizsgálat évei alatt d’Artagnan személyes felügyelete alatt tartotta Fouquet-t. Ő maga döntötte el, ki látogathatja, életének minden részletét szigorúan megszervezte. A fogság évei alatt d’Artagnan bajtársa, Bénigne Dauvergne de Saint-Mars ügyelt a fogolyra. Szigorú előírásai ellenére a gondoskodó börtönőr barátinak nevezhető viszonyba került foglyával. Madame de Sévigné írónő (1626–1696) később megírta, d’Artagnan mekkora figyelmet fordított arra, hogy foglyának életét megkönnyítse.

1667-ben a király d’Artagnan-t nevezte ki a néhány évvel korábban elfoglalt Lille városának katonai kormányzójává, a hadba vonult Louis de Crevant d’Humiéres marsall (1628–1694) helyére. D’Artagnan gróf nem volt népszerű kormányzó. Ő maga sem kedvelte tisztségét. Konfliktusba keveredett az erődítmények kiépítését végző hadmérnök Vauban marsallal is. Visszavágyott a csatamezőre. 1672-ben, amikor d’Humiéres marsall visszatért állomáshelyére, d’Artagnan grófnak ismét alkalma nyílt a hadba vonulásra: XIV. Lajos hadat üzent az Egyesült Holland Tartományoknak, kitört a francia–holland háború (1672–1678).

Maastricht ostroma során, 1673. június 24-én d’Artagnan muskétás százada éjszakai rajtaütéssel elfoglalt egy előretolt bástyát (ún. „lunette”-et) a Tongerse-kapu mellett. 25-én hajnalban azonban a hollandok visszafoglalták a bástyát. Monmouth hercegének kívánságára d’Artagnan sikeres ellentámadásra vezette muskétásait. A bástyát ismét elfoglalták, de az akció során d’Artagnan kapitányt egy muskétából leadott lövés eltalálta (egyes tanúk szerint a torkán, mások szerint a homlokán). Halálos sebet kapott, még aznap meghalt. Bajtársai mellett maga a király is meggyászolta hű emberét. A maastrichti erőd június 30-án kapitulált a francia csapatok előtt. D’Artagnan kapitány sírjának helyét nem ismerjük.

Stamp: D'Artagnan (France) (Famous Adventurers) Yt:FR 3117,Mi:FR ... Philatelia.Net: The literature / Stamps / D'Artagnan and Woltj ...

Címkék: