130 éve

Film, Született

Stan Laurel (Ulverston, Lancashire, 1890. június 16. – Santa Monica, Kalifornia, 1965. február 23., eredeti nevén: Arthur Stanley Jefferson) skót-angol származású amerikai színész, komikus. Leginkább a Oliver Hardyvel alkotott klasszikus páros, a Stan és Pan tagjaként ismert.

Az észak-angliai Ulverstonban született. Édesanyja Margaret (Metcalfe) és édesapja, Arthur J. Jefferson valóságos színházi szakembernek számított akkoriban, hiszen ismert volt mint színigazgató, színdarabíró, színész, és rendező. Nagyanyja, Madge Metcalfe színésznő volt.^[12] A kis Stanley a kulisszák között nőtt fel, és igazán nem meglepő, hogy egy napon ő maga is „komédiásnak” állt. 1906-ban kezdte a pályáját Glasgow-ban, a Pickard's Múzeum egyik előadásán, majd rövidesen a Fred Karno pantomim-társulatához csatlakozott. A Karno társulatnál működött egy másik fiatal brit komikusjelölt, akit később a világ Charlie Chaplinként ismert meg. A Karno-féle együttest 1910-ben meghívták Amerikába, majd a sikersorozatot 1912-13-ban is megismételték, ám ekkor Chaplin már nem tért vissza az óhazába. Laurel még sokáig játszott angol színpadokon, a jó barát Chaplin sikerein felbátorodva vágott neki Amerikának 1916-ban.

1957. augusztus 7-én Oliver Hardy meghalt. Laurel túl beteg volt, hogy részt vegyen barátja temetésén. Az emberek, akik ismerték Laurelt, azt mondták, hogy Hardy halálakor idegösszeomlást kapott, és soha nem épült fel belőle teljesen. Ezek után nem volt hajlandó megjelenni a színpadon, vagy további filmekben szerepelni jó barátja nélkül; bár továbbra is tartotta a kapcsolatot a rajongóival.

1961-ben, Stan Laurel a kreatív filmvígjátéki teljesítményéért Tiszteletbeli Oscar-díjat kapott. Utolsó éveit a kaliforniai Santa Monicában egy kis lakásban élte az Oceana Apartmentsben.

Mindig kedves maradt rajongóihoz, és sok időt töltött leveleik megválaszolásával. A telefonszáma, az Oxford-0614 szerepelt a telefonkönyvben, és a rajongók csodálkoztak, hogy tudtak tárcsázni egy olyan számot, amelyen közvetlenül vele beszélhettek. Közöttük volt Dick Van Dyke színész, aki akkor pályája kezdetén volt. Laurel ezután a találkozás után játszott a The Dick Van Dyke Show c. szituációs komédia egyik epizódjában.

Laurelnek felajánlottak egy cameoszerepet az 1963-as Bolond, bolond világban, de ő visszautasította azt. Nem akarta, hogy öreg korában is lássák a képernyőn, különösen azért, mert néhai partnere, Oliver Hardy már meghalt.

 

Laurel élettársi kapcsolatot folyatott Mae Charlotte Dahlberggel 1919-től egészen 1925-ig.

Laurelnek a későbbiekben négy felesége volt. Első feleségét, Lois Neilsont, 1926. augusztus 13-án vette el, és ebből a házasságából született egy Lois nevű lányuk, aki később feleségül ment a színész Rand Brookshoz. 1930 májusában született második gyermekük, Stanley Robert Laurel, aki kilenc naposan meghalt.1934 decemberében Laurel elvált,^[23] és 1935-ben feleségül vette Virginia Ruth Rogerst.

1938-ban elvált Virginiától, és feleségül vette Vera Ivanova Shuvalovát. 1941-ben ismét elvált, és újraházasodott Virginiával. 1946-ban azonban ismét elvált Virginiától – ezúttal végleg – és feleségül vette Ida Kitaeva Raphaelt, akivel együtt maradt 1965-ben bekövetkezett haláláig.

 

Laurel erős dohányos volt, amíg 1960 körül hirtelen abba nem hagyta. 1965 januárjában részt vett egy röntgenvizsgálaton, ahol megállapították, hogy valamilyen fertőzése van a szájpadlásán. 1965. február 19-én szívrohamot kapott, négy nappal később, február 23-án halt meg, 74 évesen.

Halála után elhamvasztották. Sírja, a Hollywood Hills-i Forest Lawn Memorial Park temetőjében található.