110 éve

Érdekes, Film, Nő, Színház, Született

Gloria Stuart (született Gloria Frances Stewart) (Santa Barbara, Kalifornia, 1910. július 4. – Los Angeles, Kalifornia, 2010. szeptember 26.) angol-amerikai színésznő. Legismertebb szerepe az 1997-es Titanicból Rose Dawson Calvert.

Gloria Frances Stewart 1910. július 4-én született Santa Monicában, Kalifornia államban, az Amerikai Egyesült Államokban. Édesanyja Alice Vaughan Deidrick Stewart, aki Angels Campben született, Kalifornia államban. Édesapja Frank Stewart ügyvéd volt. Gloriának volt egy idősebb fiútestvére, Frank, aki 11 hónappal később született, mint ő. Második testvére, Thomas fertőzésben meghalt még csecsemőkorában. Amikor Gloria kilencéves volt, édesapja egy közlekedési baleset áldozatává vált. Halála után édesanyja az Ocean Park-i postán kezdett el dolgozni, hogy fenn tudja tartani azt az életszínvonalat, ami apjuk halála előtt jellemezte őket. Alice egy idő után férjhez ment Fred J. Finch-hez, aki helyi temetkezési vállalkozó, illetve Texasban olajmágnás volt. Gloria Patsy nevű féltestvére 1924-ben született meg. Gloria legfiatalabb testvére, Frank Finch a Los Angeles Times magazin sportszerkesztője lett. A lány 1927-ben érettségizett le a Santa Monica High Schoolban, majd rögtön a Berkeley egyetemre ment tanulni dráma és filozófiai szakon, de az utolsó évet nem végezte és nem szerzett belőle diplomát. Hozzáment rögtön Blair Gordon Newelhez. Későbbiekben olyan helyeken játszott, mint a Carmel Playhouse és dolgozott a Camel újságnak is.

Miután visszatért Los Angelesbe, a Pasadena Playhouse-ban debütált és 1932-ben az Universal Studios leszerződtette. James Whale rendező kedvenc színésznőjeként, 1932-ben annak Az öreg sötét ház című filmjében mutatkozhatott be.

1934-ben a Gift the Gab című amerikai filmben Barbara Kelton karakterét alakította. Feltűnt még a Beloved Lucy című filmben, ahol Tarrant Hausmann szerepét kapta meg, az I Like it that Way című filmben Anne Rogersként tűnt fel, az I'll Tell the Worldben, ahol Jane Hamiltont alakította, a The Love Captive című amerikai filmben Alice Traskot és a Here Comes the Navy című amerikai háborús filmben, ahol Dorothy Martint.

1936-ban szerepet kapott a Wanted: Jane Turner című amerikai filmben mint Doris Martin. A következő filmje a The Girl on the Front Page volt, ahol Joan Langford karakterét alakította. Még ebben az évben a 36 Hours to Kill című filmben Anne Marvist keltette életre. Ezenkívül még olyan sikerfilmekben tűnt fel, mint a Poor Little Rich Girl, ahol Margaret Allent, a The Crime of Dr. Forbes című filmben, ahol Ellen Godfreyt és az utolsó film, amit ebben az évben forgatott le a The Prisoner of Shark Island volt, amiben Mrs. Peggy Muddot alakította.

1938-ban Gloria több filmszerepet is kapott. Először a The Lady Objects című filmben, ahol Ann Adams Hayword karakterét alakította. Feltűnt még a Time Out for Murder című amerikai filmben, ahol Margie Ross, a Keep Smiling című filmben, mint Carol Walters. Még abban az évben szerepet kapott az Island in the Sky című filmben mint Julie Hayes, a Rebecca of Sunnybrook Farmban mint Gwen Warren, a Change of Heartban pedig Carol Murdock.

1943-ban a Here Comes Elmer című amerikai filmben Glenda Forbest, 1944-ben az Enemy of Womenben Bertha karakterét alakította, illetve a The Whistler című filmben pedig Alice Walkert. A színésznő két év szünetet hagyott, majd 1946-ban a She Wrote the Book című filmben Phyllis Fowler szerepében tűnt fel.

1997-ben kapta meg élete legnagyobb szerepét, amikor a Titanic című amerikai drámafilmben az idősebb Rose karakterét alakította, aki az egész tragédiát meséli el. Megformálásáért Oscar-díjra jelölték, ezzel ő lett minden idők legidősebb színésznője, akit Oscarra jelöltek. Ezután ismét lendületet kapott a karrierje, feltűnt többek közt A millió dolláros hotelben és az Anyám, a kémben.

Utolsó szerepét Wim Wenders 2004-es A bőség földje című filmjében alakította.

 

Háromszor ment férjhez; egy lánya, négy unokája és tizenkét dédunokája van. 1934-ben Stuart és Newel kapcsolata oly annyira megromlott, hogy beadták a válókeresetet és el is váltak, nem sokkal később Gloriára újra rátalált a szerelem, Arthur Sheekman személyében, aki Groucho Marx legjobb barátja volt. Egy gyermekük született, Sylvia Vaughn Sheekman, 1935-ben. Gloria rábeszélte férjét, hogy utazzák körül a világot. Amikor megérkeztek Franciaországba, önkéntesek lettek a French Resistance nevű szervezetnél, majd épp elérve az utolsó hajót, visszautaztak New Yorkba. Úgy döntöttek, hogy ott fognak majd dolgozni a helyi színházakban. Sheekman számos darabot írt, míg Stuart több filmszerepet is kapott, főleg nyár folyamán, például az Our Townban. Sheekman darabjait sorra dobták vissza, ekkor döntöttek úgy, hogy visszatérnek Hollywoodba, ahol az asszonyt a Paramount Pictures leszerződtette. Stuart ez idő tájt énekórákat vett. 1946-ban megnyitotta első kis üzletét, a Décor Ltd.-t, ahol lámpákat és egyéb lakberendezést adott el, amit ő maga készített. Sheekman 17 darabot írt a következő tizenhat év alatt. 1954-ben lányuk beiratkozott a Berkeley egyetemre, ekkor csatlakozott a pár barátjukhoz külföldön, Rappallon. 43 év boldog házasság után törés következett be a paradicsomi életben, Arthurnál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, és 1978. január 12-én, néhány héttel a születésnapja előtt elhunyt. 1983-ban Gloria újra férjhez ment, ez volt a harmadik házassága. Ward Ritchiet vette el, s ez a házasság a férj 1996-ban bekövetkezett haláláig tartott. Stuartnál 95 éves korában tüdőrákot diagnosztizáltak, de ennek ellenére megérhette 100. születésnapját. Pár hónappal később, 2010. szeptember 26-án a kaliforniai Los Angelesben érte a halál. Elhamvasztották. Hamvait a családja hazavitte.