Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14.) tartott Valentine's Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe a 20. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes-ünnepként". Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.

Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.^[1]

A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból átvett Halloweent.

Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran ábrázolták. Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon, a Bóly közelében fekvő Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén pedig ma is látható Bálint freskója.

Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.^[8]

Az ország magyar lakói is számon tartották a szentet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A „nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.

A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.^[9]

1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat ezen a napon adják át Budán. A díjalapító az amerikanizálódással szemben próbál azóta is európai jelleget adni a Bálint-napnak. 2006 óta Bálint-napi Balassi-fesztivál elnevezéssel szerte Európában irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan: a legnagyobb részvétel évében 39 helyszínen - Lisszabontól Székelyudvarhelyig - idézték fel Balassi költészetét. Többnyire a magyar nyelvterületen kapcsolódnak be a Balassi-fesztiválba, melynek jelmondata: „az európai életérzés ünnepe”. A fesztiválok programja kötetlen, egyetlen kötelező mozzanatuk, hogy a közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint-napon kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítóját, boros rendezvényeken pedig az ő egészségükre kell elsőként koccintani. A fesztivál témáját minden év szeptember elsején az európai Balassi-kultusz központjának honlapján^[10] teszi közzé a díjalapító. 2013-ban például „Balassi, a borok barátja” volt a téma.