Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2019. Okt. 18. Magyar-japán kapcsolatok.

5 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Az Osztrák–Magyar Monarchia barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést kötött Japánnal.

150 éve

Történelem, Érdekes, Magyar

1869. 10. 18.

A hivatalos magyar–japán kapcsolatok 1869-ben kezdődtek, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Ez a kapcsolat 1914-ig maradt fenn, majd az első világháború után 1921-től 1945-ig új szakaszba lépett. Ezt követte a harmadik, 1959-es kapcsolatfelvétel. A diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális, gazdasági és tudományos kötelék is van a két ország között. A magyar–japán kapcsolatok legfontosabb pillérei a két ország diplomáciai képviseletei: Magyarország Tokióban nagykövetséget, Hamamacuban és Oszakában tiszteletbeli konzuli irodát, Japán pedig Budapesten nagykövetséget tart fenn.

Az első nyomtatott írásban megjelenő Japánról szóló magyar tudósítás Apáczai Csere János 1655-ben kiadott Magyar encyclopaediájában jelent meg, amely száztíz évvel az első portugál hajósok partra szállása után keletkezett. Egyes források szerint Jelky András volt az első magyar, aki Japánba érkezett. Jelky 1770-ben a holland kormány követeként érkezett a szigetországba, hogy előkészítsék az utat a holland kereskedők számára. Feltehetően azonban csak a Nagaszaki melletti Desima szigetéig juthatott el, ahol engedélyezve volt a hollandok kikötése.^[2] Jelky keveset időzött Japánban, hamarosan továbbutazott.^[3]^[4] Őt Benyovszky Móric követte, aki 1771 nyarán Kamcsatkából hazatérve korvettjével végighajózott a szigetország Csendes-óceáni partvidékén, ahol az elfogyott élelem és ivóvíz pótlása miatt többször is kikötött.^[2] Az idegenekkel való érintkezés tilalma ellenére barátságosan fogadták őket, és Benyovszky nagy tiszteletnek örvendett, mivel egyik levelében ő figyelmeztette a japán vezetést az orosz terjeszkedésről.

1868-ban hivatalos szintre lépett az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán közötti kapcsolat. Októberben Trieszt kikötőjéből két hadihajó, a Donau és az Erzherzog Friedrich korvett indult útnak, melyek báró Anton von Petz admirális parancsnoksága alatt Jokohamába kívántak eljutni. A Szuezi-csatornán áthajózó küldöttséget egy évvel később szívélyesen fogadták Japánban, és 1869. október 18-án barátsági, kereskedelmi és hajózási egyezményt kötöttek velük. Az egyezmény Ferenc József és Meidzsi császár aláírásával 1871. december 1-jén a XXIX. számú törvényként lépett hatályba.

A két világháború között

A németeknek küldött hadüzenettel Japán 1914 augusztusában az antant hatalmak oldalán belépett az első világháborúba, így az osztrák-magyar–japán diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. Japánnak az első világháborúba való belépése váratlanul érte a Monarchiát, és az eddigi baráti kapcsolatokat is kedvezőtlenül befolyásolta. A két államnak nem volt közvetlen oka arra, hogy ellenségként harcoljon egymással. A Monarchia szétesésével megváltoztak a magyar–japán kapcsolatok is.^[10] Tokióban a volt követség épülete az osztrákoké lett, ezért Magyarországnak önálló külföldi követséget kellett felállítania.^[10] A Magyar Királyság 1921-ben újra felvette a kapcsolatot Japánnal. Kezdetben a tokiói spanyol, később a holland nagykövetség intézte a magyar ügyeket, saját követségi szintre csak 1938-ban emelkedtek a kapcsolatok.

1945 és 1989 között

A második világháború után ismét megszakadtak a kapcsolatok. 1945-től 1952-ig Japán amerikai megszállás alatt volt, Magyarország pedig a Szovjetunió befolyása alá került. Bár a diplomáciai kapcsolatok nem álltak helyre, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Japánban megalakult a Magyarokat Megsegítő Társaság, amely adományokat gyűjtött és előadásokat szervezett.^[10] 1959. augusztus 29-én a két ország felújította diplomáciai kapcsolatait, majd 1964-ben nagyköveti szintre emelték azt. A tokiói nagykövet mellett azóta Magyarországot két városban, Hamamacuban és Oszakában tiszteletbeli főkonzul is képviseli.

1989-től napjainkig

A magyar–japán diplomáciai kapcsolatok alapját a két ország nagykövetségei, illetve konzuli irodái képezik. Japán Budapesten nagykövetséget, Magyarország Tokióban nagykövetséget, Hamamacuban és Oszakában tiszteletbeli konzuli irodákat tart fenn.^[1] A magyar–japán diplomáciai kapcsolatokat kezdetektől fogva az egymás iránti kölcsönös szimpátia és a folyamatos fejlődés jellemezte. A két ország képviselői az 1869-es diplomáciai kapcsolatfelvétel, majd az 1921-es és 1959-es újrafelvétel óta több alkalommal látogattak el egymás országaiba. 1990 után a kétoldalú viszony megélénkült, több hivatalos kormányzati, kormányfői és államfői magánlátogatás is történt. Ezek Göncz Árpád 2000. évi és Akihito császár 2002. évi állami látogatásában teljesedtek ki.