Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2019. Jun. 29. 140 éve született Móricz Zsigmond.

4 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Megszületett Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő (Légy jó mindhalálig).

140 éve

Született, Irodalom, Magyar

1879. 06. 29.

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet (1859–1924), aki református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint (1851–1919) földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. A szülők 1878. május 30-án kötöttek házasságot. Móricz Zsigmondnak kilenc testvére volt, ebből kettő korán halt meg; az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt”, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. A család kénytelen volt Istvándiba (Túristvándi), Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, majd Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

1900 októberében Budapestre költözött, a Nádor utca 15.-ben bérelt egyetlen szobát. A fővárosban jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczi Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

1915-ben a fronton önkéntes haditudósítóként dolgozott, több riportot írt. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól. Az újonnan megalakult Vörösmarty Akadémiának 1918. december 1-jétől alelnöke volt, 1919. február 5-én pedig a Kisfaludy Társaság beválasztotta tagjai közé.1919 februárjában írta A földtörvény kiskátéját. Eleinte reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, bízott a változásokban, azonban májusban a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Megjelent egy füzete a somogyi földműves-szövetkezetekről és egyúttal több újságnak is a munkatársa volt (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.). Az írói direktórium is tagjává választotta. Emiatt a Horthy-korszakban folyamatosan mellőzték, az irodalmi társaságokból is kizárták (1919. december 10-én szűnt meg tagsága a Kisfaludy Társaságnál),^[3] műveit pedig hosszabb ideig csupán a Nyugat, majd később Az Est Lapok publikálta.

Móricz első felesége, Holics Janka

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett Simonyi Mária színésznővel. Felesége féltékenységből 1925 áprilisában öngyilkosságba menekült. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát.

1932-ben megkapta a Rothermere-díjat, 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke lett. Írói szemléletmódjára javarészt az ekkoriban induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom gyakorolt hatást, paraszti demokratizmusa is megerősödött.

1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura. A nehéz időkben e település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki vigaszt.

1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.

1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben, a budapesti Korányi klinikán.

Gyermekei

Móricz Zsigmond lányai: Virág, Lili és Gyöngyi (Székely Aladár felvétele)

Móricz Virág írónő (1909–1995) a Nyugat titkára, filmes segédrendező
Móricz Gyöngyi emlékiratíró (1911–1979), Simon Andor költő felesége. Tulajdonosa a budapesti Sándor (ma: Bródy Sándor utca) utcai Típus könyvkötészetnek, amelyet férjével együtt vezetett. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait.
Móricz Lili színésznő (1915–1999) György László színész felesége. A Miskolci Nemzeti Színházban, a budapesti Vígszínházban, Pécsett, Debrecenben, Kecskeméten, Szolnokon, Győrött játszott, eleinte főleg naivaszerepeket.
Littkey Erzsébet, Csibe (1916–1971), Móricz Zsigmond fogadott lánya. 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet. Később a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott. Móricz halála után könyvüzletet nyitott, kiadóként is működött.
Móricz Imre (Littkey Imre) fogadott gyermeke, Csibe fia, 1935. április 14-én született, Zagyvarékason él.