Ezen a napon (július 6.), 1879-ben született Agrippina Vaganova balett táncos és koreográfus, aki elsősorban a klasszikus tánctanítás területén kidolgozott saját módszerével kiemelkedő helyet foglal el a tánctörténetben.

Szentpéterváron született 1879-ben, a Marinszkij Színház jegyszedőjének lányaként, így már nagyon zsenge korban megismerkedett a balett világával.

Felvételt nyert a színház Imperial Ballet iskolájába, ahol 1897-ben sikeres vizsgát tett, majd tagja is lett a társulatnak, a későbbi Kirov Balettnek. Vaganova tehetségét – bár hosszú, küzdelmes út vezetett idáig – a kor híres koreográfusa, Marius Petipa is felismerte.

A kritikusok hamarosan a variációk királynőjeként kezdték emlegetni technikai fejlettsége és végtelen virtuozitása miatt. A balerina címet csupán 1915-ben kapta meg, egy évvel visszavonulása előtt. Két évvel később, a forradalom előtt Vaganova otthagyta a színpadot a tanításért. Egy ideig az orosz balett egyik magániskolájában oktatott, később a leningrádi koreográfiai intézetbe tette át székhelyét.

1931 és 1937 között Vaganova a Kirov Balett művészeti igazgatója volt, ebben az időszakban állította színpadra saját koreográfiáit: a Hattyúk tavát (1933) és az Esmeraldát (1935). Mi sem bizonyítja nagyszerűbben tanítási stílusának erejét, hogy ma is élő klasszikusnak számítanak ezek a Vaganova-koreográfiák.

Legnagyobb teljesítménye a Vaganova-módszer megalkotása, melynek alapjait harminc év tanítási tapasztalatai teremtették meg.  Metódusa lényege, hogy a táncot a test egészével képzeli el úgy, hogy a törzset, a karokat és a lábakat harmonikus mozgásban tartja, és nem válnak el egymástól az egyes testrészek. A klasszikus balett alapjai címmel jelent meg könyve 1934-ben, amely ma is a balett egyik alapműve.

Kezei alól egy sor híres balerina került ki. Az első Marina Szemjonova volt 1925-ben, őt követték Galina Ulanova, Tatjana Vetcseszlova, Natalia Dudinszkaja, Maja Pliszetszkaja, Olga Lepesinszkaja, Alla Osipenko, Irina Kolpakova. Minden tavasz egy új sztárbalerinát termelt ki a Vaganova Balettakadémián, melyet 1957-ben neveztek el a mesternő után. Bár 1951-ben Vaganova meghalt, mindennél többet árul el módszere hihetetlenül erőteljes és népszerű voltáról, hogy két legenda, Mikhail Barisnyikov és Rudolf Nurejev is akadémiáján végeztek.

A világ számos balettiskolája ma is a Vaganova-módszer szerint tanít.