Michael Schumacher (Hürth-Hermülheim, 1969. január 3.) német autóversenyző, hétszeres Formula–1-es világbajnok, a sportág eddigi legeredményesebb pilótája. Ő volt a Formula–1 első német világbajnoka, nagy szerepet játszott a sportág németországi népszerűsítésében. Egy 2006-ban, az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) által végzett felmérésen a szurkolók a Formula–1 legnépszerűbb versenyzőjének választották.

Két, a Benetton csapattal nyert világbajnokság után 1996-ban a Ferrarihoz szerződött, ahol 2000 és 2004 között sorozatban öt világbajnoki címet szerzett. Számos rekordot tart, ő nyerte a legtöbb világbajnoki címet, a legtöbb versenyt, övé a legtöbb versenyben futott leggyorsabb kör, valamint élen áll a legtöbb, egy szezonban aratott győzelmek rangsorában. A sportágban egyedülálló módon, a 2002-es évad minden versenyén dobogóra állhatott. A vezetési stílusa gyakran váltott ki vitákat. Kétszer volt részese a világbajnoki címet eldöntő ütközésnek, melyek közül az 1997-es, Jacques Villeneuve-vel történt karambol után kizárták az az évi világbajnokságból.

A versenypályán kívül az UNESCO nagykövete, számos humanitárius kezdeményezés résztvevője, szószólója a versenyzők biztonságának. Öccse, Ralf Schumacher szintén Formula–1-es pilóta. Fia, Mick Schumacher is azóta apja és nagybátyja nyomdokaiba lépett.

2013 végén súlyos síbalesetet szenvedett, ami után fél évig kómában volt, és azóta sem nyerte vissza egészségét.

Édesapja kőműves, édesanyja egy kis büfé vezetője volt. Az apa, Rolf Schumacher másodállásban a kerpeni Wolfgang Graf Berghe von Trips gokartpályán dolgozott felügyelőként.^[ Michael negyedik születésnapjára kapta szüleitől első gokartját. 1975-ben – hatévesen – érte el első jegyzett sikerét: a kerpeni gokart klub bajnoka lett. 1984-ben német junior bajnoki címet szerzett gokartban, amelyet 1985-ben is megismételt és egy junior világbajnoki második helyezéssel is megtoldott. 1986-ban harmadik helyen végzett a német felnőtt gokart bajnokságban és a felnőtt Európa-bajnokságban. 1987-ben német bajnok és Európa-bajnok lett. Már gokartos korában találkozott olyan későbbi Forma–1-es ellenfelekkel, mint Mika Häkkinen vagy Heinz-Harald Frentzen.

1991 végén úgy tűnt, hogy a következő évben a Forma–3000-ben folytatja pályafutását, de menedzsere, Willi Weber az egyik sportautó futamon hírt kapott arról, hogy a Jordan Forma–1-es csapatának versenyzője, Bertrand Gachot Angliában börtönbe került, mivel gázspray-vel lefújt egy taxisofőrt. A Mercedes junior programjának vezetője, Jochen Neerpasch és Willi Weber együtt szervezték meg, hogy tesztelési lehetőséget kaphasson a Jordantől. A német versenyző Silverstone-ban ült először Forma–1-es autóba és a tesztelésen rögtön lenyűgözte gyorsaságával a Jordan vezetőit. A döntés megszületett: ő indulhat a belga nagydíjon Gachot helyetteseként.

1991-ben öt versenyen vett részt a Benetton-Ford színeiben. Csapattársa, a háromszoros világbajnok, Nelson Piquet volt, aki öt közös időmérő edzésükből mindössze egyszer tudta megverni az újoncot. Ebből az öt futamból a német pilóta egyszer az ötödik, kétszer a hatodik helyen végzett, kétszer pedig kiesett.

1994-ben a 16 futamból csak 14-en vett részt, ráadásul ebből is kétszer diszkvalifikálták, mégis nyolc versenyt nyert meg és 92 pontot szerzett. Ezzel ő lett a sportág történetének első német világbajnoka.

1996-ban elhagyta a Benettont és az akkor gyengébb Ferrarinál folytatta Forma–1-es pályafutását. Az olasz csapat ugyan a sport leghagyományosabb istállója, ám akkor már 1979 óta nem tudtak egyéni világbajnokságot nyerni. A csapatfőnök, Jean Todt már 1993-ban elkezdte az istálló struktúrájának újjászervezését, és Schumacher egy újabb fontos eleme volt ennek az építkezésnek.^[33][34] Úgy tartották róla, hogy rendkívüli módon képes motiválni, ösztönözni a körülötte lévő munkatársakat és igazi csapatember. A fejlesztések szempontjából különösen értékes volt jó technikai érzéke és az a képessége, hogy tapasztalatait megfelelően is tudta kommunikálni a mérnököknek.

Schumacher pályafutása utolsó évében, 2006-ban Fernando Alonsóval küzdött a világbajnoki címért. A monacói nagydíj időmérő edzésének utolsó perceiben, a legjobb idő birtokában a versenyíven La Rascasse-kanyarban megcsúszott, ezért nem tudott befordulni a faltól. Ez a mögötte haladó Alonsot lassításra kényszerítette, aki így elvesztette az esélyét arra, hogy megjavítsa Schumacher idejét. Az edzés után azzal védekezett, hogy technikai problémái voltak, ennek ellenére a rajtrács végére sorolták, és értékes pontokat veszített az Alonso ellen vívott küzdelemben.

2013. december 29-én a délelőtti órákban a franciaországi Méribelben síelés közben súlyos balesetet szenvedett. A szemtanúk feltételezései szerint két sípályát összekötő részen egy kőnek ütközött, amely felrepítette a levegőbe és egy sziklára esett. A balesetnél 14 éves fia, Mick is ott volt. Súlyos sérülésekkel szállították a grenoble-i kórházba. Később elvesztette az eszméletét és kómába esett.Még aznap megoperálták, hogy csökkentsék a nyomást a koponyájában. Másnap, december 30-án ismét megműtötték, és eltávolították a bal agyféltekében keletkezett vérömlenyt. A második műtét után állapota javult, de még mindig életveszélyes volt. A műtétek után mesterséges kómában tartották a hétszeres világbajnokot. Állapotát sok spekuláció övezte, és ezt a hivatalos bejelentések hiánya csak súlyosbította. 97 nappal a balesete után, április 4-én menedzsere, Sabine Kehm nyilatkozatában közölte, hogy a Schumacher az ébredés jeleit mutatja. Ezután egy hosszú sajtószünet következett. 170 nappal a balesete után, 2014. június 16-án, bejelentették, hogy Schumacher felébredt a kómából, és elhagyhatta a grenoble-i kórházat. Átszállították a svájci Lausanne-ba, ahol a helyi egyetemi kórházban folytatódik a rehabilitációja.