A Tudor-házból származott, szülei VIII. Henrik és Boleyn Anna voltak. Féltestvérei az apja előző, illetve következő házasságából: Mária (anyja Aragóniai Katalin), illetve Edward (anyja Jane Seymour).^[1]

Jó gyermek volt Erzsébet, szófogadó, s amikor elérte a kétéves kort, tanácskozást tartottak fejlődéséről. Nagy figyelmet kapott, ami miatt nővére féltékeny is volt rá. Máriát (csakúgy, mint anyját) kezdték semmibe venni, és törvénytelen gyermeknek nyilvánították. A két testvért egymás mellé rendelték, de ez sem volt túlságosan ínyére a nővérnek. Hatfieldben Boleyn Anna nagybátyjára és nagynénjére bízták őket, habár Mária hevesen próbált tiltakozni ez ellen.

Erzsébetre és édesanyjára sokan ellenszenvvel tekintettek, hisz Henrik képes volt érvényteleníteni előző házasságát egy másik nő miatt, ami a bigott Angliában felháborodást keltett. A Boleyn család vallásos volt, de ez a vallás inkább reformer volt, mint hagyományos.

1548-ban Erzsébet hatfieldi birtokán saját háztartást alakított ki. Ez már azt jelentette, hogy készen áll az önállóságra. Edward és Mária között a viszony egyre feszültebbé vált, ő azonban mindkettőjükkel megőrizte a jó kapcsolatát. Kitűnően beszélte az olasz, francia s latin nyelvet, emellett görögül is tanult. Visszafogottan öltözködött, úgy is élte mindennapjait, s kedvelte az egyszerűséget. Szöges ellentéte volt Edwardnak. Mária háttérbe szorult, és talán épp ez volt az oka, amiért tiltakozott Edward uralkodása ellen. Erzsébet és nővére között versengés alakult ki, pompájukkal, díszes kíséretükkel próbálták egymást túlszárnyalni. Erzsébetnek jó kapcsolata volt fivérével, köztük nem alakult ki rivalizálás.

1548-ban Erzsébet hatfieldi birtokán saját háztartást alakított ki. Ez már azt jelentette, hogy készen áll az önállóságra. Edward és Mária között a viszony egyre feszültebbé vált, ő azonban mindkettőjükkel megőrizte a jó kapcsolatát. Kitűnően beszélte az olasz, francia s latin nyelvet, emellett görögül is tanult. Visszafogottan öltözködött, úgy is élte mindennapjait, s kedvelte az egyszerűséget. Szöges ellentéte volt Edwardnak. Mária háttérbe szorult, és talán épp ez volt az oka, amiért tiltakozott Edward uralkodása ellen. Erzsébet és nővére között versengés alakult ki, pompájukkal, díszes kíséretükkel próbálták egymást túlszárnyalni. Erzsébetnek jó kapcsolata volt fivérével, köztük nem alakult ki rivalizálás.

A Tower délkeleti részében szállásolták el, egy királyi palotában. Édesanyja, Boleyn Anna is itt raboskodott, mielőtt tárgyalásra vitték, s lefejezték volna. Sussex állítólag megenyhült Erzsébet bezárása közben, s kérdőre vonta a többieket, hogy miképp járhatnak így el egy király leányával.

Wyatt kivégzése komoly fenyegetést jelentett számára, ám Wyatt beszédében kijelentette, hogy sem Erzsébetnek, sem Courtenay-nak nincs köze a felkeléséhez. Lefejezése után tanácsnokok látogatták meg Erzsébetet a Towerben, és valószínűleg megpróbálták rávenni arra, hogy vallja be el nem követett bűneit. Sikertelen próbálkozás volt. Fogságának szigora rohamosan enyhülni kezdett. Délelőtt és délután sétálhatott a palota belső kertjében, és egyre kevesebb figyelem összpontosult rá.

Mária halála után a Whitehall házai, vagyis a Parlament alsó háza és a Lordok Háza kikiáltották Erzsébetet az új királynőnek.

A koronázásra 1559. január 15-ét vélték a legmegfelelőbb időpontnak. Az előkészületeket hamar megtették, a koronázás a Liber Regalis alapján történt, amely minden egyes mozzanatot pontosan előírt. A püspöki szék tagjai sorban visszautasították a felkérést, s végül a kar egyik legfiatalabb tagja, Oglethorpe végezte el a szertartást. A fejetlenség oka nem más volt, mint Canterbury érsekének halála.

A spanyol Armada legyőzése után új kihívásokkal kellett szembesülnie. Az adóterhek nőttek, a termés több egymást követőévben is rossz volt, és a háborúk is sok költséggel jártak. A katolikusok elnyomása fokozódott. Ugyanakkor viszont az angol irodalom és színházi élet szárnyalni kezdett.

Idősebb korában Erzsébetet a művészek már nem annyira realisztikusan, sokkal inkább idealizáltan festették meg. Miután 1562-ben himlős lett, az arcát hegek csúfították el, és a haja is megritkult, amit parókával leplezett. Édességek iránti vágya és a fogorvosoktól való félelme ahhoz vezetett, hogy fogai tönkrementek és kihullottak, ami miatt a külföldi diplomaták nehezen értették a beszédét. Bizalmas tanácsadójának, William Cecilnek a halála után fiát, Robertet tette meg utódjául, akinek a feladata Erzsébet halála esetére a trónöröklés minél simább biztosítása volt. Ő fel is vette a kapcsolatot Jakab skót királlyal, a trón jog szerinti legközelebbi örökösével. Segített közte és Erzsébet között normalizálni a kapcsolatot, mely továbbra is hűvös maradt ugyan, de békés.

1602-ben Erzsébetnek több közeli barátja is meghalt, ami mély depresszióba taszította a királynőt. 1603 márciusában beteg lett, és életének utolsó napjait mozdulatlanul ülve töltötte a székében. 45 évig volt Anglia királynője. 1603. március 24-én halt meg. Síremléke a Westminster apátságban van, közösen féltestvérével, Máriával. I. Jakab, Stuart Mária fia, VII. Henrik angol király ükunokája lett trónja örököse.