Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2019. Dec.27. 365 éve született Jakob Bernoulli.

5 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Megszületett Jakob Bernoulli svájci matematikus, fizikus, a számsorok és valószínűség-számítás kutatója.

365 éve

Született, Tudomány

1654. 12. 27.

Jakob Bernoulli (Bázel, 1654. december 27. – Bázel, 1705. augusztus 16.) svájci matematikus.

Jakob Bernoulli jelentős mértékben hozzájárult a valószínűségelmélet kifejlesztéséhez (lásd. Bernoulli-féle eloszlás), valamint a valószínűségszámításhoz és a potenciálsorok vizsgálatához. Továbbá testvérével, Johann Bernoullival átdolgozta és népszerűsítette a Leibniz-féle infinitezimális számítást.

Jakob, Niklaus Bernoulli kereskedő és Margarethe Schönauer fia és Johann Bernoulli matematikus testvére volt. Az általános iskola befejezésével és apja tanítását követően, annak kívánságára a bázeli egyetemen teológiát és filozófiát tanult. 1671-ben Magister artium fokozatot ért el és 1676-ban megszerezte a teológiai engedélyt is. Apja akaratának ellenére autodidakta módon mélyült el a matematikában és a csillagászatban.

Hazatérte után a bázeli egyetemen 1683-tól magánelőadásokat tartott kísérleti fizikából. Ez idő tájt a René Descartes-i geometriát, valamint John Wallis és Isaac Barrow munkáit tanulmányozta, amelyek felkeltették érdeklődését az infinitezimális számítás iránt. 1684-ben feleségül vette Judith Stupans-t, akitől két gyermeke született. A többi Bernoulli családtaggal ellentétben a két gyermek sem a matematika, sem a fizika területén nem tevékenykedett aktívan.

1689-ig közzétette a potenciálsorral és valószínűségszámítással kapcsolatos jelentős munkáit, többek között a nagy számok törvényét. 1690-es évek elején elsősorban a valószínűségszámítás területén dolgozott, ahol a differenciál-egyenleteket és a fontos görbéket vizsgálta. A sokévi rivalizálást követően 1697-ben Jakob összeveszett öccsével.

1705. augusztus 16-án, ötvenéves korában Bázelben halt meg; a bázeli professzori széket öccse Johann vette át.

1689 és 1704 között öt, a sorozattanulmányokról szóló fogalmazásait, valamint René Descartes Geometrica-ját adta ki új nyomtatásban. Emellett az Acta Eruditorum kiadványnak matematikai hozzájárulásokat írt. Az egyik legfontosabb művét, az Ars Conjectandi-t csak 1713-ban, nyolc évvel halála után adták ki Bázelben. Ebben a könyvben a valószínűségszámítás területén tevékenykedő egyéb írók munkáit foglalta össze és fejlesztette tovább. A stratégiák mellett a műben megtalálhatók azok a Bernoulli-számok is, amivel különböző szerencsejátékokon nyerni lehet.

Bernoulli egyik kedvenc játékszere a logaritmikus spirál volt, amelyet mélyrehatóan tanulmányozott. Az elbeszélések szerint Bernoulli azt kívánta, hogy egy ilyen spirál legyen a sírkövén. Ehelyett a megbízott kőfaragó Bernoulli halála után egy arkhimédészi spirált készített (feltehetően tudatlanságból vagy a munka megspórolása miatt) a sírkőre. Ez a mai napig megtekinthető a baseli kolostor keresztfolyosóján.

Képtalálat a következőre: „jakob bernoulli stamp”

Címkék: