Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2019. Aug. 19. Páneurópai Piknik

5 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

A "Páneurópai Piknik". Az NDK állampolgárait útiokmányok vizsgálata nélkül engedték nyugatra távozni.

30 éve

Történelem, Magyar

1989. 08. 19.

A páneurópai piknik az osztrák–magyar határ magyar oldalán Sopronpuszta térségében, a közigazgatásilag Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán 1989. augusztus 19-én Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével megrendezett békedemonstráció volt, amikor az összegyűlt NDK állampolgárok áttörtek a határon. Az esemény az egyik fontos előzménye volt az Európát kettéosztó vasfüggöny végleges eltűnésének, Németország egyesítésének és az Európai Unió keleti bővítésének. Az államhatáron álló idejétmúlt "vasfüggöny" rozsdás kapujánál tartott rendezvény jelmondata: „Bontsd és vidd” volt. Filep Mária az esemény főszervezője és a történészek kutatása szerint 1989. augusztus 19-én nem volt érvényben tűzparancs a határon. A szolgálatban lévő Bella Árpád határőr parancsnok azonban azt nyilatkozta egy tévéműsorban, hogy a tűzparancs akkor is érvényben volt a katonai szabályzat szerint, annak ellenére, nem adott ki olyan parancsot, ami emberi életeket követelt volna.^[6] Az akkori ideiglenes átkelőhelynél történt határáttörés helyszínén kialakított Páneurópai Piknik Emlékpark 2015 óta az Európai Bizottság által létrehozott Európai Örökség címet viseli.

Az osztrák–magyar határ melletti baráti találkozó gondolatát Mészáros Ferenc a debreceni Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja vetette fel 1989 júniusában a Nemzetközi Páneurópa Unió akkori elnöke, Habsburg Ottó előadását követő vacsorán. A Német Demokratikus Köztársaság vezetése nem korlátozta a szocialista országokba történő utazásokat az állampolgárainak, így több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határokon az akkori Nyugat-Németországba. A keletnémetek turistaként nyaralni jöttek a Balatonhoz, ahol a nyugatnémet rokonaikkal találkozhattak. 1989 nyarán sokan a budapesti nyugatnémet nagykövetségen kértek menedéket, de annak épülete nem sokáig tudta befogadni a tömeget. Több tízezer távozni próbáló keletnémet állampolgár gyűlt össze a magyar fővárosban, akiknek Kozma Imre római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyújtott humanitárius segítséget. A máltaiaktól ekkor a nyugatnémet nagykövet azt kérte, hogy Zugligetben hozzanak létre egy befogadó tábort, amelyet a nyugatnémet titkosrendőrök is őriztek, mert a külképviselet részben ott és részben a zugligeti plébánia templomában is működött.

A két ország (Ausztria és Magyarország) hivatalos beleegyezésével a piknik lebonyolításához szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Fertőrákos között, három órányi időtartamra. Ugyanattól a helytől 4 kilométerre Sopronpusztánál már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter, Alois Mock és magyar kollégája, Horn Gyula közösen vágták el a határzárat^[16], hogy nyomatékosítsák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett. A páneurópai pikniket megelőzte még a Tóka, Türke és Felsőszölnök falvak találkozója a jugoszláv–osztrák–magyar hármas határnál, amikor is a magyar falu ismét csatlakozhatott a régi hagyományos találkozóhoz, 1989. június 4-én, négy évtized után első ízben megnyitva a határt.

Budapesten és főleg a Balaton térségében több ezer NDK-állampolgár várakozott a határátlépés esélyére, akik egyelőre nem bíztak a határ megnyitásában. A következő három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, majd a magyar kormány ismét megerősítette a nyugati határ őrizetét. A végleges határnyitás előtt viszonylag keveseknek sikerült a szökés. 1989. szeptember 10-én éjfélkor Magyarország hivatalosan is megnyitotta Ausztriával közös határát a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, akik ekkor már a saját okmányukkal elhagyhatták Magyarországot és Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozhattak. November végéig összesen 60–70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. Sallai János a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára Egy idejét múlt korszak lenyomata A vasfüggöny története című művében megállapította, hogy „Magyarország azzal, hogy elismerte a Német Szövetségi Köztársaság az országban az NDK állampolgárai számára kiállított útlevelét, és azzal, hogy hatályon kívül helyezte az NDK-val kötött kétoldalú egyezményt, arról tett tanúbizonyságot, hogy van bátorsága az emberséges hozzáálláshoz.”

Az egyik legrégibb európai egyesítési mozgalom, a Páneurópa Unió célja a keresztény Európa egységének megteremtése, így a páneurópai piknik fontos mérföldkővé vált azokban a politikai folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez és az Európai Unió 28 tagállamának egységesüléséhez vezettek. Minden évben augusztus 19-én emlékünnepet tartanak a határ áttörésének, illetve megnyitásának helyén. Napjainkban a Fertőrákos és Szentmargitbánya között keskeny és rossz állapotú a burkolat, ezért a határátkelő és az emlékhely megközelítése is nehézségekbe ütközik.