Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó kezén úszott el. Édesanyja Agricola Mária volt. Tivadar a házaspár első gyermekeként jött a világra, katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon, sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja, és a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. Daliás, szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és nagyszerű lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra kényszerítse, leborotváltatta a haját – ezzel kényszerítette magát az otthonmaradásra – ennek érdekében. A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát.

Idővel a jó sorsa Erdélybe vezette vissza, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, majd később főmérnöke. Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment később is. Ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést, és kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte. 1875-ben Coloradóban földet vásárolt, és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, de arra nincs adat, hogy – mint később felmerült – Edison mérnöke lett volna a Menlo Parkban.^[1] Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. Az öreg Edison 1911-ben, Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki – harminc évvel korábban – felvetette a telefonközpont gondolatát. Erre azonban semmi egykorú forrás nem utal; sem Puskás nem állította magáról, sem a lelkes 1893-as méltató cikkek, hogy ő a telefonközpont feltalálója lenne. Erre a technikatörténészek szerint azért sem volt szükség, mert annak elve megegyezik a távíróközpontéval, azt pedig F. M. A. Dumont francia mérnök 1850-ben szabadalmaztatta.^[2]

Edison talán a Telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont: ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban. A pénz bár bőséggel folyt hozzá, nem tudott bánni vele, anyagilag folyton nehéz helyzetbe került valamilyen balsikerű banki ügylet következtében. Zaklatott idegrendszere egy nap felmondta a szolgálatot, a tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kilátástalan helyzeteket idéznek. Üzleti útra készülődött, de március 16-án, Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Halálát az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá.

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a Műegyetemen tanult. A családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló központ segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse 1884-ben bekövetkezett halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot, és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundumos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít.

• Nevét viseli a Puskás Tivadar Távközlési Technikum^[3]
• 1954-ben születésének 110. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki.
• Nevét viseli a ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont^[4]
• 1990 óta nevét viseli a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola.
• A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1957-ben megalapította a Puskás Tivadar-díjat, amelyet évenként osztanak ki.
• Emléktáblája a József Távbeszélő Üzem falán (VIII. József u. 13.) látható.
• Budapest XI. kerületében, Siófokon, Szekszárdon, Sepsiszentgyörgyön és Ditróban utcát neveztek el róla.
• Nevét viseli a Puskás Tivadar Rádióamatőr Klub, amely a Puskás Tivadar Távközlési Technikum területén működik.
• A Magyar Telekom I. Krisztina körút 55. szám alatti székháza előtt 2006 áprilisában avatták Trischler Ferenc Puskás-szobrát.

• Az Operaház és a Pesti Vigadó között volt a világon az első „sztereó” közvetítés, két mikrofon állt az Operában a színpad két oldalánál, két-két hallgató (három pár) pedig a Vigadóban.

  A legenda szerint Edison megerősítette, hogy a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. Egyes állítások szerint Edison és Puskás is többször írásban is megerősítette, hogy a telefonálásnál használt „halló” szó nem azonos a német „hallo", illetve az angol „hello” üdvözlő szóval.