Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2018. Márc.5. 100 éve Moszkva a főváros.

7 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Oroszország fővárosa Petrográd helyett Moszkva lett.

100 éve

Történelem

1918. 03. 05.

Moszkva (oroszul: Москва) Oroszország fővárosa. Az ország és egész Kelet-Közép-Európa elsődleges politikai, kulturális, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekvő szövetségi jelentőségű város, a legfontosabb ortodox keresztény vallási központ, „a harmadik Róma”. Több mint 2500 km²-es területével és 12,5 milliós népességével Európa legnagyobb és legnépesebb városának számít.

Moszkvát a legenda szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapította, az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején pedig munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve.^[2] Épületei – mint például a Kreml, a Vaszilij Blazsennij- és a Megváltó Krisztus-székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. Többször volt a világ legdrágább városa.

A mai Moszkva területén már a neolitikumban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. I. sz. az első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet. A várost név szerint 1147-ben említik először, 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237-38-ban a tatárok földig rombolták. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, 1612-ben Nyizsnyij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több mint háromszáz éven át tartott.

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.). Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a második világháború alatt.