Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2018. Júl. 19. 170 éve volt a Seneca Falls-i konferencia.

5 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

A New York államban lévő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartottak.

170 éve

Történelem, Nő

1848. 07. 19.

A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a "Women's Right Convention"-t, a mindenkori női jogvédő mozgalmat. A Seneca Falls-i nyilatkozat a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért szállt síkra, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek.

„1848. júl. 19-20-án tartották meg az amerikai szüfrazsettmozgalom első jelentős megmozdulását, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszust. Az eseményt Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton szervezték, akiktől 1840-ben, pusztán női mivoltuknál fogva, megtagadták a részvétel jogát a londoni abolicionista konferencián. A két társadalmi reformer érdeklődése ezután terjedt ki a rabszolgaság mellett a nők helyzetére is –Susan B. Anthony-vel kiegészülve ők alkották a korai amerikai feminizmus nagy hármasát.

A résztvevők a Declaration of Independence (Függetlenségi Nyilatkozat) mintájára megírták a Declaration of Sentiments című kiáltványt, melyben leszögezték a nemek egyenlőségét. Felszólaltak a törvény ellen, mely a feleség vagyonát és fizetését (!) a férj tulajdonába helyezte. Követelték az oktatáshoz, a munkához való egyenlő jogokat, valamint a nők szavazati jogát. Utóbbi kapcsán vita alakult ki, melyet egy férfi támogató, Frederick Douglass beszéde terelt pozitív irányba. [Az ún. Seneca Falls-i kiáltványt 68 nő és 32 férfi írta alá 1848. július 20-án.]

A szavazati jogot végül a fekete férfiak hamarabb megkapták, mint a fehér nők, akiknek az USA-ban 1920-ig kellett erre várniuk. Ezt a Seneca Falls-i kongresszusnak mindössze egy (akkor 19 éves) résztvevője érte csak meg.”