Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2018- Jan. 28. 145 éve született Colette.

7 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Megszületett Colette francia írónő (Gigi).

145 éve

Született, Film, Nő, Irodalom

1873. 01. 28.

"GiGi" című regényének színpadi változatához Audrey Hepburnt kérte fel a címszerepre 1951-ben.

Colette, teljes nevén Sidonie-Gabrielle Colette (Saint-Sauveur-en-Puisaye, 1873. január 28. – Párizs, 1954. augusztus 3.), francia írónő, varietéművész és újságíró. Az első írónő, akit a Goncourt Akadémia meghívott soraiba és az első nő, aki halálakor állami temetésben részesült.

Colette (ahogy magát szerzőként nevezte) egy burgundiai kis faluban született, és nőtt fel. Apja adóbehajtóként dolgozott. Párizsi utazása során 16 évesen ismerkedett meg az akkor 30 éves Henry Gauthier-Villars-ral, aki mint az irodalmi szalonok arszlánja volt hírhedt. 1893-ban összeházasodtak, és amint fény derült Colette írói tehetségére, férje kihasználta ezt. 1896-tól Willy álnéven publikálta az egyre népszerűbb, pornográf elemeket is tartalmazó regénysorozatát a fiatal Claudine-ről, mely számos önéletrajzi elemet is tartalmazott: Claudine az iskolában (Claudine á l’école), Claudine Párizsban (Claudine á Paris), Claudine házassága (Claudine en ménage), Claudine elmegy (Claudine s’en va) – a címek szó szerinti fordításban).

Colette ekkor már Colette Willy néven folyamatosan publikálta műveit, többek között a Visszavonulás a szerelemtől (La Retraite sentimentale) (1907), A Szőlőtőke (Les vrilles de la vigne)(1907) és A bűnös ártatlanság (L’ingénue libertine)(1909) c. regényeit.

Mint zsurnaliszta is keresetté vált, saját rovata volt a Le Matin párizsi napilap hasábjain. 1911-től a lap főszerkesztőjével, Baron Henry de Jouvenellel élt együtt.

Az első világháború kitörése 1914 augusztusában megrázta Colette-et, ugyanis férjének be kellett vonulnia (noha nem a frontra). Colette a háborús időkben is tevékeny maradt, miután az 1913-ban született lányát egy nevelőnővel együtt Jouvenel birtokára küldte, ápolónőként dolgozott Párizsban, majd Verdun mellett egy kórházban. 1915-re lelkesültsége és áldozatkészsége véget ért, és a La Matin riportereként bejárta Olaszországot. 1917 elején Rómában filmesítették meg közreműködésével Kóborélet c. regényét.

1919-20-ban írta meg leghíresebb regényét a Cincit (Chéri), egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi lehetetlen szerelmi történetét. A kisregény önéletrajzi ihletettségű, mert ekkoriban alakult ki szoros kapcsolata mostohafiával Bertrand de Jouvenellel. 1921-ben ebből közreműködésével színdarab készült, amelynek századik előadásán maga is szerepelt, később még a női főszerepet is többször eljátszotta. Ugyanakkor házassága tönkrement, és 1923-ban elvált.

1939-től Colette az egyre rosszabbodó csipőízületi porckopástól szenvedett, amely megnehezítette életét, és fokozatosan ágyhoz kötötte. Egy 1941-ben kiadott önéletrajzi szöveg már tükrözi bezáruló életét: Ablakomból (De ma fenêtre).

1944-ben jelent meg egyik legnagyobb könyvsikere a Gigi c. kisregény, mely egy fiatal lány és egy idősebb férfi előnyös házasságának történetét meséli el, mindezt a boldog békeidők korszakába helyezve az 1900-as évek elejére.

80. születésnapja 1953-ban nemzeti esemény volt, 1954-ben, halálakor állami temetésben részesült.

Noha sok olvasója van Colette műveinek, sokáig alulértékelték és nem kerülhetett be a francia irodalmi kánonba.