Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bélyeggyűjtő klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kustra Gábor
Bélyeggyűjtő klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). A Petrik Lajos és Wartha Vince által megalkotott, eozinnak nevezett lüszteres máz technikájának kidolgozásában is közreműködött.[2] Gyára elsőként alkalmazta az eozinmázat dísztárgyain. 1873-tól bel- és külföldi kiállításokon mindenhol sikert aratott. Kiemelkedő sikere volt 1878-ban, hogy a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat (Grand prix), s a francia Becsületrenddel is kitüntették. Később megkapta a Ferenc József-rendet, Pécs városa pedig díszpolgárrá avatta.
Tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket (így a korán elhunyt Klein Ármint is). A korszak nagy építészei előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-féle épületkerámiát, azaz az épületkülsőkön használható kőcserepeket.
Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el, akkor a pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el.
Halála után a gyárat fia, Zsolnay Miklós irányította, akinek már apja életében is döntő szerepe volt a cég gazdálkodásában.
A Zsolnay-alapította gyár 1945 után államosítva lett, Pécsi Porcelángyár néven főként műszaki porcelántermékeket állított elő. A rendszerváltás után Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zárt Részvénytársasággá szerveződött, széles választékban állít elő kerámia termékeket.
Az eozinmázas köztéri kút Pécs egyik jelképe.
A budapesti Divatcsarnokban az egyik termet róla nevezték el, ahol és sok műve megtekinthető. Az itt működő Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciósház rendszeresen forgalmaz régi és Zsolnay-kerámiákat.
|
|
|
Kustra Gábor 16 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 16 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 16 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 17 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 17 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 17 órája új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
Kustra Gábor 1 napja új képet töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!