Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2017.Szept. 12. 85 éves a villamos vasúti forgalom

7 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Megindult a menetrendszerű villamos vasúti forgalom Magyarországon.

85 éve

Érdekes, Magyar

1932. 09. 12.

Megindult a menetrendszerű villamos vasúti vontatás - Kandó Kálmán gépészmérnök fázisváltó rendszerű mozdonyaival - Budapest és Komárom között.

Magyarországon a nagyvasúti villamos vontatás bevezetésének a gondolata már 1910-ben felvetődött. Ekkor több vonal villamosítása is szóba került, de ezek még nem alkottak volna egységes hálózatot. 1913-ban elhatározták az Olaszországban már sikeresen üzemelő Kandó-féle háromfázisú 3 kV 15 Hz-es rendszer alkalmazását az Őrváralja–Petrozsény vasútvonalon. A megvalósítást az első világháború megakadályozta. Ugyanakkor a MÁV által kezelt Vác–Budapest–Gödöllői HÉV hálózatát 1911-ben villamosították 10 kV 15 Hz-es (később 12 kV 183/4 Hz-es) egyfázisú rendszerrel. A szolgálatot négy V51-es sorozatú villamos mozdony és 11 darab négytengelyes villamos motorkocsi látta el egészen 1944-ig, amikor a háború pusztítása véget vetett a villamos üzemnek. Ezen kívül még több normál- és keskenynyomközű HÉV tért át a villamos üzemre a század első éveiben (például BHÉV, THÉV, MDV, Arad-Hegyaljai HÉV, a NyVK Nyíregyháza vá.-Sóstógyógyfürdő között, stb.). Az alkalmazott rendszer általában 400-1500 V, egyenáram volt. Ezeknek az üzemét azonban nem a MÁV látta el.

Az első világháború utáni szénhiány fokozottabban vetette fel a villamos vontatás bevezetésének szükségességét. Időközben Kandó Kálmán kidolgozta a nagyfeszültségű egyfázisú, ipari frekvenciájú (50 Hz-es) villamosítási rendszert, amelynek kipróbálására 1923-ban villamosították a Nyugati pályaudvar-Dunakeszi-Alag vonalat. A felsővezetéket 15 kV-tal táplálták. A próbaüzem részére Kandó megtervezte a VM 5 gyári típusjelű E tengelyelrendezésű villamos mozdonyt, amely a következő három évben számos próbamenetet teljesített. A tapasztalatok alapján 1928-ra átépítették a mozdonyt, melyet újabb próbák után a MÁV át is vett, és a V50,001 pályaszámot adta neki. A mozdony 1935-ig (a V40-esek sorozatgyártásának megindulásáig) volt üzemben, fázisváltója mind a mai napig megvan.

A próbaüzem sikere tette lehetővé, hogy 1931 és 1934 között villamosítsák a Budapest-Hegyeshalom vonalat. Ez volt az első ipari frekvenciával táplált nagyvasúti vonal, ahol üzemszerűen villamos vontatás volt. A vonalra 1932 és 1941 között 29 db V40 sorozatú 1'D1' tengelyelrendezésű univerzális és 3 db V60 sorozatú F tengelyelrendezésű tehervonati mozdonyt szereztek be. A mozdonyok az üzemben jól beváltak, egyetlen komoly hibájuk a rudazathajtás volt, ami növelte a fenntartási igényüket. Mindazonáltal átvészelték a háborút, és 1965-ben megkezdett selejtezésükig hiánytalanul üzemben voltak. Ekkor azonban két év alatt kivonták őket a forgalomból.