Charles-Edouard Jeanneret, vagy ahogy a világ jobban ismerte, Le Corbusier (La Chaux-de-Fonds, 1887. október 6. – Roquebrune-Cap-Martin, 1965. augusztus 27.) autodidakta francia építész, teoretikus; a 20 század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyisége, a francia építészet nagy alakja.

Hatalmas életművet alkotott. Szerkesztett folyóiratot (L'Esprit Nouveau – Új Szellem – címen), készített szobrokat, festett, aktív tagja volt a nemzetközi építészeti közéletnek. Bútorait 1929-ben mutatta be a párizsi Őszi szalonon. Erős szociális elkötelezettséggel alkotta épületeit. Ennek eredménye 1926-ban megszövegezett kiáltványa, Az új építészet öt pontja is. Briliáns szellemi teljesítménye továbbá a Modulor, amit általános építészeti használatra szánt. Munkásságának egyik elismeréseképp Le Corbusier arcképe szerepel a svájci 10 frankos bankjegyen.

Charles-Édouard Jeanneret-Gris La Chaux-de-Fonds-ban, egy Neuchâtel kantonban lévő kisvárosban született Svájc északnyugati részén, mindössze 5 km-re Franciaországtól. Szülei olyan óvodába íratták, mely a Fröbel módszert alkalmazza.

Le Corbusiert vonzották a vizuális művészetek, ezért a La Chaux-de-Fonds-i Művészeti Iskolában tanult. Építészeti tanára az iskolában René Chapallaz építész volt, aki nagy hatást gyakorolt Le Corbusier korai épületeire.

Korai éveiben, hogy megszabaduljon otthona provinciális légkörétől, beutazta Európát. 1907 körül Párizsba ment, ahol Auguste Perret irodájában kapott munkát, aki a vasbeton francia úttörője volt. 1910 októbere és 1911 márciusa között Berlin közelében egy neves építésznek, Peter Behrensnek dolgozott, és folyékonyan megtanult németül. Ez idő tájt találkozott Ludwig Mies van der Rohéval és Walter Gropiusszal is. Mindkét személy nagy hatást gyakorolt későbbi munkásságára. 1911-ben a Balkánra utazott, bejárta Görögországot és Törökországot. Itt vázlatfüzetekbe rajzolta, amit látott, többek közt a Parthenont, amit fel is használt az Új építészet felé című könyvéhez.

Les 5 Points d'une architecture nouvelle (1926)

1. Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől
2. A pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független szabad alaprajzi alakítás
3. A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása
4. Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé
5. Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető
6. Lényege az emberi test arányainak alapul vétele a tervezésben. Egyértelmű, hogy alkalmazta az aranymetszést, a Fibonacci számokat és a kétszeres egységet az egységek kidolgozásánál. Úgy gondolta, hogy az ő rendszere folytatása Vitruvius, Leonardo da Vinci, Leon Battista Alberti és mások művének, mely az emberi test arányait veszi alapul az épületek megformálásakor és térszervezésekor. A garchesi Villa Steinben (1927) mutatta be a Modulor használatát a nagy világnak. Általános használata nem terjedt el.
7.