Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2017.Nov.2 James Blfour javasolta 100 éve.

7 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Arthur James Balfour brit külügyminiszter egy nemzeti haza létesítését javasolta a zsidó nép számára Palesztinában.

100 éve

Történelem

1917. 11. 02.

A "National Home" létrehozását a nem-zsidó lakosság tiszteletben tartásával javasolta. A cionisták első kongresszusuk, 1897 augusztusa óta követeltek egy "közjogilag biztosított hazát Palesztinában", őseik földjén. A Balfour-deklaráció szavatolta a cionista Lord Lionel Walter Rotschildnak a "National Home" létrehozását. Az angol kormány az arabok megosztására törekedve karolta fel a cionista törekvéseket.

Arthur James Balfour (Egyesült Királyság, Skócia, 1848. július 25. – Egyesült Királyság, Surrey-grófság, 1930. március 30.) Balfour 1. grófja, politikus, az admiralitás első lordja, az Egyesült Királyság külügyminisztere és miniszterelnöke.

1848-ban született, gazdag skót nemesi családban. Felsőfokú tanulmányait az Etonban és a cambridge-i Trinity Egyetemen (Trinity College) végezte. Politikai pályafutásának kezdete 1874-ben történt, amikor beválasztották az angol parlament alsóházába (House of Commons), amely társaság a brit felsőház (House of Lords) alatt tevékenykedett.

1885-ben kelet Manchester választókerület elnöke lett. Robert Cecil, akkori elnök (aki egyébként nagybátyja volt) kormányában pedig Skócia miniszterévé (Secretary for Scotland) nevezte ki. Később Írország minisztere (Secretary for Ireland, 1887), A kincstár első lordja (1892) és az alsóház vezetője is volt.

Arthur Balfour és a híressé vált 1917. november 2-án kiadott Balfour-nyilatkozat, a levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja

1902-ben távozó nagybátyja után őt választották miniszterelnökké. Vezetése alatt fejeződött be a második búr háború, illetve ekkor adták ki az 1902-es oktatási reformot. Kabinetjét sikeresnek tartották, azonban három év kormányzás nélkül végül mégis le kényszerült mondani. Ugyanis a vámtarifa-reform megvitatása közben kiütköztek a miniszterei közötti ellentétek, amelyek megosztották az egész Konzervatív Pártot. Balfour végül 1905. december 5-én benyújtotta lemondását VII. Eduárd brit királynak, aki Sir Henry Campbell-Bannermannt nevezte ki utódjává. Bannermann azonban egyéves kormányzása alatt nem tudta egységesíteni és megerősíteni a pártot, így az 1906-os választások alkalmával a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett a fölényes győzelmet arató Liberális Párttal szemben. A Konzervatív Párt vezére 1911-ig volt, ekkor Bonar Law váltotta le.

Később az idős politikus Herbert Asquith megbízására az admiralitás első lordja (1915-1916), majd David Lloyd George megbízására külügyminiszter (1916-1919) volt. Külügyminiszteri szolgálata alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, 1917-ben. A levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja, melyben a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával. A nyilatkozatot később bejegyezték a Törökországgal kötött párizsi békeszerződésbe és a palesztinai brit mandátumot létrehozó dokumentumba. (Bővebben: Balfour-nyilatkozat)

A politikától 1929-ben vonult vissza, s rá egy évvel 1930-ban elhunyt.

Képtalálat a következőre: „James Balfour stamp”

Címkék: