Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2017.Jun.6.190 éve első lóverseny Pesten.

6 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Megtartották az első lóversenyt Pesten.

190 éve

Történelem, Magyar

1827. 06. 06.

A lóversenyzés hagyományát Magyarországon Széchenyi István honosította meg. Célja kezdetben az egyszerű falusi emberek lovainak a templom körüli vagy a főtéren történő futtatása volt, ahol általában csak két lovat futtattak, hogy összehasonlítsák őket. Azidőtájt erkölcsi győzelemnek számított, ha valakinek gyorsabb lovai voltak, illetve a győztes ló tulajdonosa később nagy árért tudott megválni lovától. Élelmes futtatók, főleg kisbirtokosok később külön arra tenyésztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerjék, majd drágán eladják azokat, amivel azonban a parasztok egyik bevételi forrását szüntették meg. A lóversenyzést Széchenyi angol mintára hozta be Magyarországra. 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely később 1830. június 11-én az Állattenyésztő Társaság nevet vette fel. 1827. június 6-án 25 ezer néző előtt a Babieka nevű angol telivér - amelyet Széchenyi István nevelt - győzött az első lófuttatáson. 1878-ban kezdték építeni a budapesti lóversenypályát, a főtribünt Feszty Adolf építész tervezte. 1828-ban jelent meg Széchenyinek a maga korában úttörőnek számító munkája Lovakrul címmel, amellyel egy lótenyésztő egyesület megalapítását akarta előmozdítani.

Az első pesti lóversenyt 1827. június 6-án, egy négynapos versenysorozat keretében rendezték.^[5]

Az első nap
- Az első futam az "Elegyes futtatás" volt, amelyben a ménesgazdák magyar és osztrák nevelésű lova elindulhatott. Tizenegy ló versenyét a Széchenyi István nevelte Babieka nyerte, a tulajdonos Károlyi György gróf volt.
- A második futamban a nem méntulajdonos gazdák lovai indultak. A krónikák csak a győztes ló tulajdonosok (Bánó László, Záborszky László és Obernyák István) neveit jegyezték meg.
- A harmadik szám a nyeretlenek versenye volt. Harmincegy induló közül Suhajda György, Peles György és Bádeczky Mihály lovai végeztek az élen.
A második nap
- A Nagy díjak napja volt. A versenyben nem telivér lovak indulhattak. A győztes ló neve: Al Borak, a tulajdonos: Széchenyi István. A második helyen Eszterházy József, Szultán nevű lova végzett.
Harmadik nap
- A telivérek versenye Festetics László száz-aranyas díjáért folyt. Az első-három helyezett ló és tulajdonosának neve: Jónás - Von Brennenberg; Prodigious - Széchenyi István; Henderskelf - Von Lichtenstein.
A negyedik napon a kisbirtokos gazdák lovai is indulhattak.

Magyarországon a lóversenyzésnek két ága van: a galopp és az ügető. Ezeket összefoglaló néven lósportnak is nevezik. A többi lovakkal kapcsolatos sportot (díjugratás, díjlovaglás, military stb.) lovassportoknak nevezzük.