100 éve

Történelem, Érdekes

A Windsor-ház jelenleg az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség országainak trónján uralkodó királyi ház, a brit királyi család neve. A Windsor-házat 1917. július 17-én királyi rendelettel alapította meg V. György brit király, amikor saját és családja német nemesi címeiről lemondott és elhagyta a Szász–Coburg–Gothai-ház megnevezést. Erre azért került sor, mert az első világháború alatt igen heves németellenes érzések uralkodtak Nagy-Britanniában és V. György jobbnak látta, hogy megszakítja a kapcsolatot a német rokonsággal. A Windsor-ház jelenlegi feje az uralkodó, II. Erzsébet brit királynő.

VII. Eduárd és fia, V. György a német Szász-Coburg-Gothai-ház tagjai voltak annak következtében, hogy Viktória királynő férje Albert szász–coburg–gothai herceg volt. Azonban az egész Brit Birodalomban mély ellenszenv uralkodott a németekkel szemben az első világháború kitörése után, amely 1917 márciusában érte el tetőpontját. Ekkor a Gotha G.IV bombázó repülőgép, amely elsőként volt képes átrepülni a La Manche csatornát, megkezdte London bombázását. A repülőgép neve, Gotha közvetlenül összecsengett a királyi család nevével, mivel a német Gotha városban állították elő. A bombázás megkezdésével szinte egyidőben került sor V. György unokatestvére, II. Miklós orosz cár lemondására (1917. március 15.), amely megmutatta, hogy az európai uralkodóházak milyen válságos helyzetbe kerültek a háború alatt. A királyt és családját végül meggyőzték tanácsadói, hogy a közhangulat javítása érdekében mondjanak le minden olyan nemesi címről, amely a Német Birodalomhoz kötötte őket. 1917. július 17-én adta ki V. György az erről szóló királyi rendeletet.

Amikor másik unokatestvére, II. Vilmos hírét vette, hogy V. György megváltoztatta a királyi ház nevét, viccesen ezt mondta: szívesen megtekintené Shakespeare komédiáját, a A szász-coburg-gothai víg nőket.

Az uralkodó ház új nevet a brit királyi család egyik kedvenc rezidenciájából, a windsori kastély nevéből ered és a kastély kerek tornya szerepel a királyi család jelvényén is.

Szintén 1917-ben történt, hogy Lajos Sándor battenbergi herceg felvette a Mountbatten nevet, amely a német nemesi cím angol fordítása. Lajos herceg volt II. Erzsébet férjének, Fülöp edinburgh-i herceg nagyapja.

1917 és 1919 között, a Windsor-ház megalapításának utolsó aktusaként, V. György megfosztotta 15 német rokonát - akik közül a legtöbb a Hannover-ház tagja volt - brit nemesi címeiktől (amit azok és leszármazottaik a mai napig vitatnak).

 

Az Act of Settlement előírásai szerint közvetlen leszármazó hiányában nem anglikán protestáns rokon is trónra léphet.^[1] Ez azzal a következménnyel járt, hogy 1714-ben a Stuart-házi Anna brit királynő halálakor a trónöröklési lista 52. helyén álló, angolul nem tudó Georg Guelph hannoveri választófejedelem örökölte a trónt I. György néven. Így lett a dinasztia neve Hannover-ház.

A második német ág Viktória királynő, aki Eduárd kenti herceg (III. György egyik fia) és Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő házasságából született, botrányt okozva azzal, hogy német bába működött közre születésénél. Miután véletlenek, váratlan halálok következtében 1837-ben trónra lépett, egy év múlva férjhez megy távoli rokonához, az ugyancsak Szász-Coburg család Gotha-i ágából származó Albert herceghez. Az esküvő után a királyi család hivatalos neve is Szász–Coburg–Gothai-ház lett.

Viktória királynő első gyermeke, Viktória (1840) férjhez ment Frigyes Vilmos porosz koronaherceghez (1858), közös gyermekük a későbbi II. Vilmos német császár. Viktória unokája és a későbbi VII. Eduárd fia, Albert Viktor, Clarence hercege 1891. december 3-án eljegyezte Teck Mária Viktóriát, Ferenc tecki herceg és Mária Adelheid cambridge-i hercegnő lányát. Mária Viktória hercegnő vőlegénye gyors halála (1892. január 8.) után nem sokkal feleségül ment vőlegénye öccséhez, a későbbi V. Györgyhöz. Az I. világháború kitörésekor az angol király, német nagyapa utódja, német származású feleséggel unokatestvérének, a német császárnak üzent hadat 1914. augusztus 4-én.

Angliában németellenes hisztéria tört ki. A királyi család német szobalányát, Elsét hazaküldték, még a király kedvenc német tacskójával sem mutatkozhatott. Unokatestvére, Viktória férjét, a fiatalon angol állampolgárságot, és 1912-ben a legmagasabb haditengerészeti rangot (First Sea Lord) elnyerő Lajos Sándor battenbergi herceget el kellett távolítania tisztségéből. A németellenes hisztériához hozzájárult az is, hogy 1917 márciusában egy Gotha G. IV. német hadirepülő bombázta először Londont.

H. G. Wells angol író 1917 májusában írt cikket arról, hogy a Szász–Coburg–Gotha–Hannoveri család válasszon az európai rokonság és a brit nép között. A királyi ház új nevére a megoldást a király magántitkára, Arthur Bigge, Lord of Stamfordham találta meg: Windsor-ház. Itt született 1312-ben a „windsorinak” is nevezett III. Eduárd, itt élt Egbert angolszász király (802-839), Hódító Vilmos építette erődítménnyé, itt született a Magna charta libertatum és alapította meg az itt született II. Eduárd a térdszalagrendet. A Kipling által „windsori özvegynek” nevezett Viktória is a kastély parkjában van eltemetve. Így jött létre királyi proklamációval 1917. július 17-én a House of Windsor. Még abban az évben a német nevű, származású angol nemesi családok is nevet változtattak. Így lett Ludwig Battenbergből (Fülöp edinburgh-i herceg nagybátyjából) Mountbatten Lajos Sándor,^[2] Von Teck herceg Cambridge őrgrófja, testvére Athlone grófja. A parlament pedig a német oldalon szolgálók angol címeit visszavonta, így Braunschweig hercege elvesztette Cumberland hercege, Szász-Coburg-Gotha hercege pedig Albany hercege címét.

 

1947-ben Erzsébet brit király hercegnő feleségül ment Fülöp görög herceghez. A szokás ilyenkor azt követelte volna, hogy a pár utódai vegyék fel a férj családnevét (ezt történt Viktória királynő és Albert szász-coburg-gothai herceg esküvőjekor is). Fülöp herceg a német Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-ház tagja volt, amely az Oldenburg-ház oldalága, a család tagjai Görögország, Dánia és Norvégia uralkodói voltak. Azonban Erzsébet hercegnő, tekintettel a Windsor-ház történetére, nem akarta, hogy a királyi család a három évtizeddel korábbi nehézségekkel nézzen szembe. Ezért Fülöp herceg még az esküvő előtt lemondott minden német nemesi címéről és felvette a Mountbatten nevet, amelyet még nagyapja vett fel 1917-ben a Battenberg helyett (Battenberg egy kisváros Hessen tartományban). Fülöp herceget ezt követően megtették Edinburgh hercegének. A második világháború után uralkodó németellenes érzéseket jól illusztrálja, hogy Fülöp nem hívhatta meg német rokonait, köztük három nővérét, a november 20-án megtartott esküvőre.^[3]

1952. április 9-én, koronázására készülődve Erzsébet kihirdette, hogy saját maga és gyermekei továbbra is a Windsor-ház tagjai lesznek és leszármazottai is a Windsor nevet viselik: