Megszületett Raoul Wallenberg svéd üzletember, diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg.
105 éve
Raoul Wallenberg néhány hónappal apja, Raoul Oscar Wallenberg halála
után, 1912. augusztus 4-én született az egyik leggazdagabb és
legbefolyásosabb
svéd nagytőkés családban.
Apja halála miatt neveltetését nagyapja, Gustav Wallenberg kereskedő és
diplomata irányította. Mivel átfogó, nemzetközi szellemű neveltetésre
törekedett, az ifjú Wallenberg sok időt töltött külföldön, és több
nyelvet is megtanult. A nagyapa fő célja az volt, hogy Raoul „tapasztalt
és jó emberismerő” legyen közvetlen gyakorlati célként azt készítette elő, hogy Raoul átvehesse egy külföldön működő kereskedelmi bank vezetését.
Raoul az iskolát közepes eredménnyel végezte, de megtanult angolul, franciául és németül. Édesanyja azt szerette volna, ha a
Harvard Egyetemen tanul tovább, de oda végül nem jelentkezett. Ehelyett a michigani
Ann Arbor Egyetemen
kezdett építészetet hallgatni, amit 1935 februárjában fejezett be.. Egy
rövidebb stockholmi kitérő után nagyapja további „tanulmányi utakra”
küldte először Dél-Afrikába, ahol a különböző építő- és vegyipari cikkek
kereskedelmével ismerkedett, majd a palesztinai
Haifába, ahol egy holland érdekeltségű banknál dolgozott, mint gyakornok. Itt került először kapcsolatba a
Németországból elmenekült zsidókkal.
A Kállay kormány „hintapolitikája” és a nyugati hatalmakhoz való
közeledési próbálkozásai a német vezetés egyre erősebb rosszallását
váltották ki. A németek
Magyarország 1944.
március 19-i megszállását – a
Margarethe hadműveletet
– már 1943 szeptemberének végén elkezdték előkészíteni, a német
hadvezetés Hitler parancsára várt, hogy elindítsák. A parancs azonban
csak
1944
márciusában érkezett. Hitler Horthyt először a klessheimi kastélyba
hívta megbeszélésre. Azt akarta, hogy Horthy bocsássa el Kállayt,
helyette németbarát miniszterelnököt nevezzen ki. Horthy megtagadta a
kérést, így a német támadást Hitler azonnal, még Horthy ott tartózkodása
idején megindíttatta. A megszállás a március 18-a és 19-e közötti
éjjelen indult (éjszakai felfejlődés), és teljesen meglepte a magyar
védelmi erőket. A fölösleges vérontás elkerülésére Horthy távollétében
Szombathelyi főparancsnok megtiltotta az ellenállást, így a németek már
ugyanaznap az ország nagy részét elfoglalták. A német megszálló erőkkel
érkezett
Adolf Eichmann is, akit a „zsidókérdés megoldására” küldtek Magyarországra.
A budapesti feladatra Raoul Wallenberget az amerikai
War Refugee Board (WRB – Háborús Menekültek Bizottsága) és az OSS (amerikai hírszerző szolgálat) stockholmi ügynöke,
Iver Olsen választotta, a gazdag hajózási vállalkozó,
Sven Salen javaslatára. Ezt a választást a stockholmi amerikai követ,
Herschel Johnson
is jóváhagyta, és már az ő javaslatára fogadta el a svéd
külügyminisztérium Raoul Wallenberg személyét. A választás több
szempontból is meglepő volt. Semmi jel sem mutatott arra, hogy Raoul
Wallenberg erre a feladatra alkalmas lett volna. 32 éves kora és előkelő
származása ellenére sem kezdett még semmilyen figyelemreméltó
pályafutást. A családi bankban sem alkalmazták. Míg unokabátyjai
Svédország érdekeit képviselték az akkori nagyhatalmakkal szemben, ő egy
kis cégnél dolgozott egy magyarországi bevándorolt zsidó vezetése
alatt, aki még svéd állampolgár sem volt. Ezt a munkát is az
unokabátyja, Jacob Wallenberg szerezte számára. Tehát sem
tiszteletreméltó beosztása, sem olyan komolysága vagy különleges
képessége nem volt, amely erre a felelősségteljes feladatra őt rendelte
volna. Raoul Wallenberg ugyan azelőtt kétszer is járt Magyarországon, de
viszonylag rövid időre. Magyarul egyáltalán nem tudott. Tehát biztosan
más tényezők, mint Wallenberg addig megismert képességei döntötték el a
választást.
Az 1944 karácsonya utáni időszakban Wallenberg már fenyegetve érezte
magát és állandóan lakhelyet változtatott. A Lévai által közölt
tanúvallomások szerint már december 26-án szeretett volna átmenni
(menekülni?) az oroszokhoz, majd január 10-én újrakezdte a készülődést,
hogy a már a város keleti részébe mélyen behatolt orosz csapatokhoz
menjen. A Wallenberg testőrének kirendelt csendőr,
Bajusz Lajos szerint ezen a napon Wallenberg és sofőrje,
Langfelder Vilmos
hosszabb útra készítette fel gépkocsijukat. Az autót megrakták a
szükséges készletekkel, de nagy mennyiségű aranyat és ékszert is
elrejtettek benne. Bajusz azt is elmondta, hogy Wallenberg és Langfelder
nagyon idegesek voltak az utazás előtt. Mások nagy pénzösszegről is
beszéltek. Az egyik tanút Wallenberg figyelmeztette: briliánsokból és
egyéb nagy értékű dolgokból álló titkos letétje van a Hazai Bank
széfjében.
2016. október 26-án a svéd állam hivatalosan is holttá nyilvánította
Wallenberget. A svéd adóhivatal határozata szerint az embermentő
diplomata formális halálozási dátuma 1952. július 31. A hivatal
indoklása szerint azért választották ezt a dátumot, mert Wallenbergről
1947 júliusa óta nincs hír, és a svéd törvények szerint az eltűnt
személyeket eltűnésük után öt évvel kell halottnak tekinteni.
Wallenberg halálával kapcsolatos
koncepciós pert terveztek 1953 elején Budapesten. Csak az 1990-es években,
Ember Mária a
Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek a tények és dokumentumok nyilvánosságra.
Kommentáld!