Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2016.Szept.30. 50 éve Botswana nemzeti ünnepe.

7 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Botswana Köztársaság nemzeti ünnepe

50 éve

Ünnep

1966. 09. 30.

Botswana (régebbi nevén Becsuánaföld) kontinentális helyzetű állam Afrikában, tengerrel nem határos. Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Gazdasága erősen kötődik déli szomszédjáéhoz; mezőgazdaságában a szarvasmarha-tenyésztés, iparában a bányászat a legjelentősebb.

Fővárosa Gaborone

Területének kb. 80%-át a Kalahári-medence foglalja el. Nagy része síkság. Legmagasabb pontja a Tsodilo Hills

Az ország déli részére nagyon kevés csapadék jut, ezt a részt a Kalahári-sivatag foglalja el. Nagy folyók az ország északi és keleti felén találhatók: az Okavango, a Limpopo és a Chobe folyók. Ezen a területen alakult ki a nagy területet elfoglaló Okavango-delta mocsárvilága. Itt nagy veszélyt jelent a malária, mind az őslakosok, mind a beutazók számára. Északkeleten a sós talajú Makarikari-medence, s benne a Makgadikgadi mocsár található. Az Okavango egyik mellékága táplálja a Ngami-tavat.

A lefolyástalan Dél-afrikai fennsíkon fekszik (kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban), ami jelentősen befolyásolja éghajlatát, a sivatagitól a szubtrópusiig változik. A nyári évszak októbertől márciusig tart, míg a téli évszak májustól szeptemberig. Ilyenkor a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 35 °C-ot. Az esők december és február közt érkeznek, főként heves, viharos záporok formájában. Az éves átlagos csapadékmennyiség délen 250 mm, északon 700 mm, de a Kalaháriban gyakori, az akár évekig is eltartó aszályos időszak.

A növényzet is szoros összefüggést mutat a csapadék mennyiségével, az ország 90%-án található szavanna. Igazi erdők csak a Chobe folyó partjain találhatóak, az ország északi felén. Az állatvilág igen széles palettáját nyújtja a fajoknak. Az Afrikára jellemző nagyvadak mind megtalálhatóak itt is. 164 emlős, 157 hüllő, 80 hal és 550 madárfajt regisztráltak a területen. A leginkább előforduló állatok: a transzváli oroszlán, a gepárd, a leopárd, a feketelábú macska, az ezüsthátú róka, a lapátfülű róka, az erdei petymeg, a rókamanguszta, az egyiptomi mongúz, a szurikáta, az afrikai elefánt, a keskenyszájú orrszarvú, a nílusi víziló, a zsiráf, a szitutunga, a bongó, a gyűrűsfarkú víziantilop, a puku mocsáriantilop, az impala, a nyársas antilop, a pusztai bóbitásantilop, az ugrónyúl valamint a vakondpatkány.

Az UNESCO világörökség-listáján jelenleg két botswanai terület van: Tsodilo, melynek sziklafestményekkel díszített dombjait vallási és spirituális jelentőségük miatt vették fel a listára 2001-ben, valamint az Okavango-delta

A batswana (egyes számban motswana) szót ma Botswana lakosainak megnevezésére használják, régebben azonban egy pásztorkodó népcsoport neve volt (tswana).

A 19. század végén viszály tört ki a shona és a Kalahári-sivatagból a területükre vándorló ndebele törzsek között. A konfliktus a Transvaal búr telepeseire is kiterjedt. III. Khama batswanai király a britekhez fordult segítségért, akik 1885. március 31-én Becsuánaföld néven protektorátussá nyilvánították a területet. Később a déli terület a Fokváros központú Cape Colonyhoz került, és napjainkban a Dél-afrikai Köztársaság része, az északi terület pedig megmaradt Becsuánaföldi Protektorátusnak, s ebből jött létre a mai Botswana.

Amikor 1910-ben létrejött a Dél-afrikai Unió a Brit Birodalom főbb gyarmataiból, Becsuánaföld (ill. a mai Lesotho és Szváziföld) nem vált a részévé, bár tervbe vették későbbi csatlakozásukat – a kormány azonban halogatta a döntést, és a National Party hatalomra jutásakor (1948) az egyesülés elvi lehetősége is megszűnt.

A brit hatóság kiterjesztése és a törzsi kormányzat erősödése miatt az 1920-as években egy az afrikaiakat és egy az európaiakat képviselő tanácsadó testület is segítette a terület irányítását. 1934-ben elismerték a törzsi törvényeket. 1951-ben közös európai-afrikai tanács jött létre, mely az 1961-es alkotmányban törvényhozói jogkört kapott.

1964 júniusában Nagy-Britannia elismerte Botswana önrendelkezési jogát. A kormányzat székhelyét a dél-afrikai Mafikengből az akkor alapított Gaborone-ba helyezték át (1965). Az 1965-ös alkotmány alapján megtartották az első általános választásokat, és 1966. szeptember 30-án kikiáltották a függetlenséget. Seretse Khama, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője és a ngwato törzs főnöki címének jogos örököse lett az első köztársasági elnök, s egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig ő töltötte be a tisztet (kétszer választották újra). Utódja az alelnök, Ketumile Masire három alkalommal is győzött a választásokon, végül 1998-ban vonult vissza. A következő elnök, Festus Mogae előbb szintén alelnökként került a posztra, majd megnyerte az 1999-es és a 2004-es választásokat. 2008-ban az első elnök fia, Ian Khama lett az elnök.

Címkék: