Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2016.Márc.10.124 éve született Arthur Honegger.

8 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Megszületett Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerző, a Hatok csoportjának tagja.

124 éve

Született, Zene

1892. 03. 10.

Honegger arcképe egy 20 svájci frankos papírpénzen

Arthur Honegger (Le Havre, 1892. március 10. – Párizs, 1955. november 27. ) svájci származású francia zeneszerző.

Oscar-Arthur Honegger néven született Észak-Franciaországban. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, de 1909-től már a zürichi konzervatóriumban tanult. Jó tanárai voltak, zeneelméletre Lothar Kempter, hegedűre Willem de Boer oktatta. 1911-től 1914-ig a párizsi Conservatoire hallgatója volt, ahol Capet, d’Indy, Widor és Kempter voltak a tanárai. Fiatal korában rajongott Bach zenéjéért, a nagy mesternek főleg a kantátái és a koráljai fogták meg. Később Beethoven és Wagner zenéjét tanulmányozta, majd felfigyelt a „modernekre”, Debussyre, Stravinskyra és Prokofjevre is.

Első nagy sikerét a René Morax szövegére írt Dávid király (Le Roi David) című drámai zsoltárával aratta 1921-ben. Valószínűleg Bach hatására vezethető vissza, hogy a műben narrátort szerepeltet, és a kórust is sajátosan alkalmazza. Később ezt a darabját oratóriummá dolgozta át. Még ebben az évben mutatták be, szintén sikerrel, a Nyári pásztorének (Pastorale d'été) című darabját, amit kis zenekarra írt. Ekkoriban írta finom hangú hegedű-, brácsa- és gordonkaszonátáit. Az 1923-as Pacific 231 című zenekari darab, amit Serge Koussevitzky vezényletével mutattak be, kirobbanó sikert aratott. A mű a „gépzene” első példája, és egy gőzmozdony volt az „ihletője”. Ha a mozdony, mint zenei téma meglepő, akkor az 1928-ban szintén sikerrel bemutatott Rugby még nagyobb meghökkenést válthatott ki, ez ugyanis a zeneszerző kedvenc sportjáról szólt. Ezek a művek mind meglehetősen ellentétesek a Hatok deklarált zenei hitvallásával: nem „egyszerűek”, nem laza szövésűek, sokkal inkább pompás hanghatásokra épülő drámai képek sorozatából állnak.

1948-ban a zürichi egyetem díszdoktorává avatták, 1952-ben az Institute de France választotta tagjává. Párizsban tanított is, nevesebb tanítványai közé számít Eugene Kurtz és Lester Trimble. Élete vége felé már megromlott az egészsége, Párizsban hunyt el 1955-ben, szívbetegség következtében. Halála után felesége Honegger-díjat alapított.

Honegger stílusát sokan eklektikusnak tartják, dzsesszes hatások, neoklasszikus elemek, a modern 20. századi zene jellegzetességeire ismerhetünk rá műveiben. Mindezek ellenére az is kétségtelen, hogy a 20. század egyik legszemélyesebb hangú zeneszerzőjének számít. „Stílusának kialakulására egyforma hatással voltak a francia és német modernek (Debussy, Schmitt, Schönberg), a jazz, valamint a régebbi korok zenéje, elsősorban Bach. … Zenei munkálkodásának fő sajátossága a különböző irányzatok összeegyeztetésére való törekvés. Impulzív vérmérséklet, gazdag fantáziával megáldott, de inkább illusztratív és dramatikus, mint lírikus tehetség. Kitűnő kontrapunktista és hangszerelése is lebilincselő hatású. Francia kortársai közül nagyobb vonalú koncepciójával és fölényes technikai tudásával válik ki.