131 éve

Az alkotás címe: A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szabadság-szobor. New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. A rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A bal kezében tartott tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI – vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.
A szobor másolata látható Párizsban, a Szajna partján.

A nőként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI – vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. Az United States Information Agency (USIA) szerint a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.

A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna.

A talapzat második emeletén levő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.

Édouard René Lefebvre de Laboulaye történész és politikus több vitát kezdeményezett Franciaországban arról, mi lenne a legmegfelelőbb ajándék az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata centenáriumára. Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrászt megbízták, hogy tervezzen egy szobrot 1876-os határidőre. A szobor Port Szaíd-ban állt volna és a tervek szerint Egyiptom fényt visz Ázsiába lett volna a címe. Az ihletet ehhez az Abu Szimbel-i templomok óriásszobrai adták. Ez a projekt folytatódott volna, ha Egyiptom akkori vezetője, Iszmáíl khedive nem találta volna túl költségesnek. Ekkor született meg az évfordulós ajándék ötlete, amely akkoriban megrázta Franciaországot. A harmadik francia köztársaság sokak szemében még ideiglenesnek tűnt, akik a monarchia visszatértét vagy pedig a napóleoni alkotmányos rendszerhez hasonlót óhajtottak. A köztársasági eszme kifejezéseként ajándékot adni a tengerentúli "nővér" köztársaságnak annak idején politikai célokat szolgált.

1878. június 30-án a párizsi világkiállításon bemutatták a szobor elkészült fejét a Trocadéro palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.

1879. február 18-án Bartholdi szabadalmaztatta a tervét.

A talapzatra szánt pénz lassan gyűlt, ezért Joseph Pulitzer (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében támogatta a gyűjtést.^[1] Az éles hangú kampány sikeresen motiválta az amerikaiakat (és egyben 50 000 új előfizetőt szerzett a lapnak). A pénz végül is 1885 augusztusára gyűlt össze. A talapzat tervét Richard Morris Hunt készítette, az alapkő letétele augusztus 5-én történt, és a bentheimi homokkőből készült talapzatot 1886. április 22-én fejezték be.

A szobor 1884 júliusában készült el Franciaországban, és 1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba az Isere fregatt fedélzetén. A szobrot 350 darabban szállították, 214 csomagban. A szobor összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt. (A sors iróniája, hogy Cleveland volt az, aki New York állam kormányzójaként megvétózta a talapzat építésére szánt 50 000 dollár kifizetését az állam költségvetéséből.)

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után Liberty Island decemberig nem volt látogatható, a szobor nagy része azonban jelenleg sem az, fenntartói szerint nem a terrorizmustól való félelem, hanem tűzvédelmi okok miatt. A hozzá tartozó múzeum már 2004. augusztus 3. óta újra látogatható, a szobornak azonban csak tízemeletes talapzatába lehet bemenni, ennek üvegmennyezetén át a felső vasszerkezet megtekinthető. Naponta csak 3000 látogatót fogadnak, szigorú biztonsági előírások mellett (hasonlóan a repülőtéri ellenőrzéshez), a jegyeket a szigetre utazás előtt meg kell venni. (Magát a szigetet naponta kb. 15 000-en látogatják.)

2006 júniusában a Szenátusban, 2007 júliusában a Képviselőházban javasolták a szobor újra megnyitását, a nemzeti park igazgatója, Fran P. Mainella azonban 2006. augusztus 9-én kelt, Anthony D. Weiner New York-i képviselőnek írt levelében közölte, hogy a szobrot határozatlan ideig zárva tartják.

Ken Salazar belügyminiszter 2009. július 4-én újra megnyitotta a szobrot a látogatók előtt, azonban a látogatók száma erősen korlátozva van, naponta kb. 240 ember mehet fel a szobor kezében lévő fáklyáig.