Bélyeggyűjtő klub

Megkezdődött a huszonegyedik újkori Nyári Olimpia a kanadai Montreálban.

40 éve

Az 1976. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXI. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1976. július 17. és augusztus 1. között rendeztek meg a kanadai Montréalban.

Montréalt 1970. május 12-én választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság három pályázó^[1] közül.

A versenyeken kilencvenkét nemzet hatezer-nyolcvannégy sportolója vett részt.

Az olimpiai költségvetés a duplájára emelkedett. 16 000 rendőr gondoskodott a biztonságról.
Politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat.
Az olimpián Kanada öt ezüst- és hat bronzérmet szerzett, aranyérmet azonban egyet sem. 1976-ig nem volt példa a nyári olimpiák történetében, hogy a rendező ország nem nyert aranyérmet.
Úszásban huszonegy világrekord született. A sportág dinamikus fejlődésére jellemző, hogy tizenkét úszószámban a müncheni olimpia aranyérmesei győztes időeredményükkel Montréalban a döntőbe sem tudtak volna kerülni.
A tizenöt éves Nadia Comăneci öt nap alatt hétszer kapott maximális tíz pontot gyakorlatára. A román tornásznő az olimpián három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert.
Az olimpia legeredményesebb úszónője, Kornelia Ender négy arany- és egy ezüstérmet nyert. Egyéni bajnoki címei közül kettőt – a 100 méter pillangóúszást és a 200 méter gyorsúszást – úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között nem telt el harminc perc sem. A német úszónő az utóbbi számban világcsúcsot úszva diadalmaskodott.
1948-ban Londonban Németh Imre kalapácsvetésben szerzett aranyérmet, fia, Németh Miklós gerelyhajításban világcsúccsal győzött.
1952-ben és 1956-ban nyert aranyérmet ifjabb Szívós István édesapja, a fia ezen az olimpián követte édesapját az olimpiai bajnokok halhatatlanságának útján.