James Watt (1736. január 19. – 1819. augusztus 25.) skót feltaláló és mérnök, aki a gőzgép fejlesztésével lényegesen hozzájárult az ipari forradalomhoz. Róla nevezték el a teljesítmény mértékegységét (watt) az SI rendszerben.

Le kell szögeznünk, hogy a közhittel ellentétben Watt nem találta fel a gőzgépet. Watt születésekor Thomas Newcomen gőzgépei már Anglia-szerte üzemeltek. Watt találmánya egy új, fontos részegység, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátor volt, amellyel a gép hatásfokát, gazdaságosságát növelte meg jelentősen.

James Watt 1736. január 19-én született a skóciai Clyde folyó torkolatában fekvő kis kikötőben, Greenockban. Apja jómódú hajóács, hajótulajdonos és vállalkozó volt, édesanyja, Agnes Muirhead előkelő családból származott és jó nevelést kapott. Mindketten presbiteriánusok voltak. Watt nem járt rendszeresen iskolába, hanem édesanyja tanította. Kiváló kézügyessége mellett tehetsége volt a matematikához, és lelkesen hallgatta a skót nép történetét és legendáit.

Wattot a Glasgow-i Egyetem (University of Glasgow) professzorai mentették meg, akik 1757-ben engedélyezték, hogy kis műhelyt nyisson az egyetem területén. Az egyik professzor, a fizikával és kémiával foglalkozó Joseph Black Watt jó barátja és támogatója lett.

Watt négy évvel műhelye megnyitása után barátja, Robinson professzor tanácsára a gőzzel kezdett kísérletezni. Annak ellenére, hogy még egyetlen működő gőzgépet sem látott, megkísérelt egy gőzgép-modellt szerkeszteni. Ez először nem működött kielégítően, de Watt nem adta fel a kísérletezést, és elolvasott minden hozzáférhető irodalmat a témáról. Másoktól függetlenül rájött a rejtett hő jelentőségére a gép működésében. Amikor 1763-ban megtudta, hogy az egyetemnek van egy Newcomen-féle gőzgépe, de azt Londonba vitték javíttatni, rávette az egyetemet, hogy szállíttassák vissza, és vele javíttassák meg. A szerkezet épp hogy csak működött. Hosszas kísérletezés után Watt megállapította, hogy a gőz hőjének mintegy 80%-a a henger felfűtésére fordítódik, mivel ebben a gőzgépben a hengerbe hideg vizet fecskendezve kondenzálták le a gőzt. Javasolta, hogy a gőzt ne a hengerben, hanem egy külön kamrában csapassák le, és akkor a henger nem hűl le a beáramló gőz hőmérséklete alá. Javaslatának életképességét 1765-ben egy működő modellen mutatta be külföldön.

A következő hat évben egy sor újítást vezetett be a gőzgépen. A legfontosabbak: a kettős működésű gőzgép, ahol a gőzt felváltva a dugattyú két oldalára vezették; fojtószeleppel vezérelni tudta a gőzgép teljesítményét; a centrifugál regulátor pedig meggátolta, hogy a gép megfusson. Leírta a többhengeres (compound) gőzgépet, és erre két további szabadalmat kapott 1781-ben és 1782-ben. Sok más újítás a könnyebb gyárthatóságot és szerelhetőséget segítette. Ezek egyike a hengertérfogat és a gőznyomás diagramját felrajzoló indikátor megalkotása volt – a műszert Watt üzleti titokként kezelte. Ugyancsak nagyon büszke volt másik fontos találmányára, a párhuzamos egyenesbe vezető mechanizmusra, amire 1784-ben kapott szabadalmat. Ezekkel az újításokkal elérte, hogy gőzgépei könnyen kezelhetőek lettek és ötször kevesebb tüzelőanyagot használtak, mint Newcomen gépei.

James Watt 1800-ban vonult nyugalomba, abban az évben, amikor társulása Boultonnal véget ért és az alapvető szabadalma lejárt. A vállalkozást átvette a két fiú: Matthew Boulton és ifjabb James Watt. William Murdoch a társuk lett, és az üzlet virágzott. Watt eközben új találmányokkal kezdett foglalkozni. Feltalálta a távcsöves távolságmérés új módszerét, egy berendezést levelek másolására, tökéletesítette az olajlámpa szerkezetét; készített egy gőzzel hajtott mángorlót és egy eszközt szobrok másolására.

Második feleségével Németországba és Franciaországba utazott, és földbirtokot vásárolt Walesben, amit jelentősen megnövelt. 1819. augusztus 25-én, 83 éves korában halt meg Birminghamben.