Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2016.Febr.18.500 éve született Tudor Mária.

8 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Megszületett Tudor Mária angol királynő, aki Véreskezű Mária és Katolikus Mária néven is említenek.

500 éve

Nő, Született, Történelem

1516. 02. 18.

I. Mária (London, 1516. február 18. – London, 1558. november 17.), angolul: Mary I, írül: Máire I, walesiül: Mari I Tudur, spanyolul: María I, angol és ír királynő 1553. július 19-étől egészen haláláig. Házassága révén 1554-től nápolyi királyné és ausztriai főhercegnő, 1555-től Luxemburg, Brabant, Limburg és Alsó-Lotaringia hercegnéje, Flandria, Hennegau, Artois, Hollandia és Burgundia grófnéja, 1556-tól Kasztília, León, Aragónia, Valencia, Nápoly, Szicília, Mallorca és Navarra királynéja. A Tudor-házból származott. VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin egyetlen, felnőttkort megért gyermeke volt. Uralkodása alatt a római katolikus vallást próbálta visszaállítani az akkor már protestáns angolok között. A Katolikus melléknévvel is szokták illetni, valamint Véres Máriának^[1] is szokás nevezni a protestánsok elleni kemény fellépése miatt. A sors iróniája, hogy pont annak az V. Károly német-római császárnak lett a menye, akihez kislány korában apja, VIII. Henrik hozzá akarta őt adni. (V. Károly Mária anyjának, Katalinnak volt az unokaöccse. Károly édesanyja, Johanna volt Katalin nővére.)

1527-ben Mária nem hivatalosan Wales hercegnőjeként uralkodhatott, s ez volt az első eset, hogy egy nő saját jogán jutott el idáig. Amikor Henrik a feleségét magától eltaszította és házasságát önhatalmúlag felbontotta, Máriára szomorú napok virradtak. 1533-ban megszületett Erzsébet, VIII. Henrik és második felesége, Boleyn Anna lánya. Máriát semmibe vették, törvénytelen gyereknek nyilvánították. Emiatt Mária évekig gyűlölte mostohaanyját, Boleyn Annát, Erzsébetre pedig neheztelt, mivel a kislány kitúrta őt jogos örökségéből. Amikor 1536-ban Boleyn Annát lefejezték és Erzsébet is kegyvesztett lett, akkor úgy tűnt, megjavult a viszony Mária és Erzsébet között, ugyanis akkor már összekötötte őket az a sajnálatos tény, miszerint apjuk mindkettőjüket eltaszította magától, ráadásul mindkét hercegnő édesanyjának halálában tulajdonképpen Henrik volt a felelős. (Aragóniai Katalin halálában csak közvetve játszott szerepet VIII. Henrik, mivel az asszony az igen méltatlanul lebonyolított válásuk miatt esett ágynak, szomorúságában. Boleyn Anna kivégzését azonban Henrik maga rendelte el, még ha nem is személyesen ő sújtott le a hóhérbárddal feleségére.) Mindezek ellenére Mária félelemmel vegyes csodálattal tekintett VIII. Henrikre, akit mindig is idealizált, nem mint édesapát, hanem mint uralkodót. Tisztelte apját, akiben megvolt az a karizma és kellő határozottság, hogy az ország törvényeit szigorúan betartatva is élvezhesse alattvalói szeretetét, viszont azzal nem értett egyet, ahogy apja az ország vallásának ügyeit intézte. (Mária elkötelezett katolikus volt, Henrik azonban hivatalosan is áttérítette birodalmát a protestáns hit angol változatára, az ún. anglikán vallásra, amikor nőül vette Boleyn Annát, akiről köztudott volt, hogy lutheránus teológiai nézeteket vallott.)

Egyre többen álltak az oldalára, ami egyben azt is jelentette, hogy nagyobb eséllyel tudott küzdeni a protestánsok ellen egész Angliában. VIII. Henrik elsőszülött lányaként jobban tisztelték, mint Erzsébetet, és így könnyen elfogadták, hogy ő lett Anglia királynője. Mindazokat, akik megpróbálták megváltoztatni a trónutódlás törvényét, kivégeztette. Lady Jane-t és jövendőbéli uralkodótársát, Guilford Dudley-t bezáratta a Towerbe.

Mária fontolgatni kezdte, hogy Erzsébetet kirekeszti a trónutódlásból, s folyamatosan lealacsonyította húga szerepét. Megtehette, hisz ebben senki sem tudta gátolni vagy befolyásolni. Erzsébet engedélyt kért, és elhagyta az udvart, ami mindkettőjüknek kedvezett. A királynő már harminchét éves volt, férj nélkül. Egyre kevesebb esélye volt arra, hogy gyermeket hozzon a világra. (Főleg az akkori betegségek és veszélyek mellett.) Tény volt, hogy egy királynő posztja addig nincs teljes biztonságban, amíg férjhez nem megy, és meg nem erősíti kapcsolatát valamely országgal a házasság által.

A spanyol házasság híre nagy aggodalmat keltett az angol protestánsokban és a Thomas Wyatt-féle összeesküvéshez vezetett. 1554-ben indult a Wyatt-felkelés, Sir Thomas Wyatt, Lady Jane Grey apja, aki nemrég szabadult a Towerből, a Carew-család, és Sir Thomas Croft vezetésével. Anglia déli és középső részeit felosztották egymás közt, annak érdekében, hogy Mária elveszítse a trónt, és Erzsébet foglalja el helyét, s Courtneay-hoz adták volna feleségül. Összeesküvés volt ez, amely nemcsak Mária posztját fenyegette, hanem élete is veszélybe került.

Mária tanácsnokai azon fáradoztak, hogy Erzsébetre egyértelműen rá tudják bizonyítani, hogy kapcsolata van a felkelőkkel. A gyenge és védtelen nő látszata ügyes trükknek bizonyult, habár cseppet sem volt az: a királyság második legnagyobb birtokosa volt, és kincstára tele volt pénzzel. Donningtoni birtokával próbálták kapcsolatba hozni az összeesküvést, de Erzsébet először azt mondta, hogy sosem járt még azon a birtokán, azonban mikor szembesítették Crofttal, már nem bizonyult hitelesnek. Azt állította, hogy nem akar Donningtonba költözni, és nem is állt szándékában soha, ám Mária leveleiben mégis ilyesféle kérdéseket tett fel neki, mintha húga álláspontját észre sem venné. Erzsébet megadta magát, nem volt más választása.

Mária halála

Fülöp továbbra is támogatta Erzsébetet, de félő volt, hogy azt gondolják majd; Erzsébet csak spanyol támogatással képes megszerezni az uralmat, ezért visszautasította segítségét. Mária haldoklott. Beismerte, hogy húgát illeti a trón, és 1558. november 17-én, a hajnali órákban eltávozott az élők sorából. Cseppet sem nyugodt élete ellenére csöndesen és békésen halt meg. Abban a keserű meggyőződésben hunyt el, hogy teljesen hasztalan küzdött, hiszen húga, Erzsébet, Angliát újra protestánssá fogja tenni.

Képtalálat a következőre: „maria tudor stamp”