Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.

1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat.

A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig harmadik lett.

A játékok után Coubertint és a NOB-ot felkérték prominens személyek, többek között I. György görög király, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os „időközi olimpiai játékok”-at leszámítva egészen 2004-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba...

14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket az első újkori Olimpiai Játékokon. Női résztvevő még nem volt, a 311 férfi összesen 43 versenyszámban indult. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, és a kiküldött hat magyar sportoló is szép eredményeket ért el. Hajós Alfréd úszó, a Margit-szigeten álló uszoda későbbi névadója - és tervezője - megnyerte a Zea tengeröböl 11 fokos vizében az 500 és az 1200 méteres versenyt. Az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon (a győztes a görög Szpiridon lett), Dáni Nándor bronzérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett harmadik. A pontversenyt az Egyesült Államok nyerte 11 ezüstéremmel, második helyen a házigazdák végeztek 10 bajnoksággal, a harmadik Németország lett. Érdekesség, hogy az első Újkori Olimpián az első helyezett ezüstérmet, míg a második helyezett bronzérmet kapott.