Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2015.Máj.6.40 éve halt meg Mindszenty József

9 éve | Kustra Gábor | 2 hozzászólás

Meghalt Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros és Magyarország hercegprímása.

40 éve

Meghalt, Történelem, Magyar

1975. 05. 06.

Tiszteletre méltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.

A Pehm család egy Vas megyei nemesi család, amelyenek a nemességét III. Károly magyar király adományozta, és Pehm József őse 1732-ben hirdette ki. Szülei Pehm János és nemes Kovács Borbála szőlő- és földművelők voltak. Pehm János fiatal korában községbíró, majd közgyám, egyházközségi és később iskolaszéki elnök volt. József, az elsőszülött gyermek, miután végezte az elemi iskolát Mindszenten, majd 1903-tól a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta a tanulmányait. Leérettségizett és papnövendéknek jelentkezett a Szombathelyi Szemináriumba.

Kispapként a szombathelyi szemináriumban nevelkedett. 1915. június 12-én gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1917. január 26-tól volt a zalaegerszegi főgimnázium hittanára. Aktiv harcot vett fel a hitoktató a szociáldemokraták ellen, amiért 1919. március 19-én a kommün idején Szombathelyre internálták püspökével együtt, és majd csak 1919. május 19-én szabadult ki. 1919. október 1-jén Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést, miután az előző plébános Legáth Kálmán (1852–1923), elhagyta a hivatalát nyugdíjba vonulásákor és szülővárosába, Körmendre távozott.

1945 március 29-én súlyos cukorbetegségben meghalt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Piusz esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. 1946. február 21-én nevezték ki bíborossá.

A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait, 1975-ben, kevéssel halála előtt, Mindszenty Ruzsik Vilmos atyával egy hétre ellátogatott Venezuelába, a venezuelai magyar közösséghez, a Venezuelában tartozkodó ismerőse, boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy meghívására. Az ünnepségek során megismerte az ottani kolóniát. Ez után a látogatás után egy rövid időre Kolumbiába utazott, és ott Lenz Klárával, Lenz Ferenccel és Gróza József atyával találkozott, akik a kolumbiai magyar közösséget képviselték. Visszaútján – gyenge egészségi állapota miatt – ismét Venezuelában állt meg, és beszélgetett Kunckelné Fényes Ildikó venezuelai magyar hölggyel, aki egy idő után teljesítette Mindszenty kérését, hogy a külföldi magyarok kapcsolatot tartsanak, és ismerjék egymást. Kulckelné Fényes Ildikó megalapította a LAMOSZSZ-t (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), ami azóta máig sikeresen működik. De vesebaja egyre súlyosbodott, amelyhez prosztatarák is párosult. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényelt, s ezt el is végezték az érseken, dr. Bianchi vezetésével. Az altatásból azonban már nem ébredt föl.

1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltás után, 1991. május 4-én az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az esztergomi bazilika altemplomában.