Meghalt Pieter Pauwel Rubens flamand festő.
375 éve
Apja, Jan Rubens kereskedő és városi tisztviselő volt, akire a hatóságok
gyanakodni kezdtek, hogy valószínűleg kálvinista, ezért menekülnie
kellett
Antwerpenből.
Orániai Vilmossal együtt érkezett
Kölnbe,
ahol a híresztelések szerint nemcsak titkára, hanem szeretője is lett
Szász Annának, Orániai Vilmos feleségének. Börtönbe vetették, és csak
felesége, Maria Pypelinckx közbenjárására engedték ki két év múlva,
azzal a feltétellel, hogy eltávozik Kölnből. Így kerültek a
vesztfáliai Siegenbe, ahol a család hatodik, utolsó gyermekeként 1577. június 28-án megszületett Paul Rubens.
1600 és 1608 között
itáliai tanulmányúton volt. Ekkor került
Vincenzo Gonzaga mantovai
herceg udvarába, ahol főleg nagy mesterek remekműveit másolta. Remekül
beilleszkedett az udvar életébe, finom modorú, kellemes társalgó hírében
állt. Nyolc évig élt Mantovában, s a herceg időnként megbízásokkal
látta el. Így jutott el Rubens Rómába, ahol testvére, Philips, a
humanista tudós élt. Itt megfestette a Santa Croce in
Gerusalemme-templom háromrészes oltárát.
1603-ban egy követséggel
Spanyolországba utazott, s ott készítette el első jelentős művét,
Lerma herceg lovasportréját.
A kép stílusa eltért a spanyol hagyományoktól, az itáliai reneszánsz
lovasportrék voltak mintái, s elsők között ábrázolja a lovast szemközti
rövidülésben. Visszatérése után Gonzaga herceg megbízására festette meg a
mantovai jezsuita templom oltárképét.
1605
novemberében újra Rómába utazott, ahol elnyert egy igen fontos
megbízást: az itáliai festőkkel szemben őt bízták meg a Santa Maria
Vallicella-templom oltárképének elkészítésével. Így született meg a
korai barokk egyik legjelentősebb alkotása, a
Madonna szentekkel és angyalokkal.
A főhercegi pár egyik bizalmasaként nemcsak mint udvari festő működött,
hanem gyakran kapott politikai, diplomáciai megbízatásokat is, így
közelebbi kapcsolatba került Európa legfelső köreivel.
1621-ben
Medici Mária francia királyné meghívására
Párizsba érkezett, ahol a
Luxembourg-palota számára festménysorozat készítését vállalta. Ez volt a híres
Medici-sorozat, amely Medici Mária és
IV. Henrik francia király életének fontosabb jeleneteit örökítette meg. A sorozat
1626-ra készült el.
Ebben az évben az 53 éves művész feleségül vette Isabella Brant
unokahúgát, a 16 éves Hélène Fourment-t, aki ezentúl gyakran feltűnik
képein. Róla festette legintimebb hangulatú képét, a
Bundácskát.
Ebből a házasságból öt gyermek született, Clara Johanna, Frans, Isabel
Helène, Pieter Pauwel és Konstanza Albertina. Megvásárolt egy csendes
vidéki kastélyt Steenben, és idejének legnagyobb részét ott töltötte
családja körében. Ezekben az években felhagyott a nagyszabású vallási
kompozíciók festésével, s elsősorban az életörömöt, a családi
boldogságot örökítette meg. Ekkor festette nagyszerű tájképeit,
amelyekről boldogság, elégedettség árad. Életének utolsó hónapjait
megkeserítette súlyos köszvénye. Amikor
1640.
május 30-án
meghalt, Antwerpen a festőfejedelmet megillető végtisztességgel
búcsúztatta, s a Szent Jakab-templom főoltára alatti kriptában helyezték
örök nyugalomra. Utolsó gyermeke, Konstanza Albertina, Rubens halála
után nyolc hónappal született.
Rubens művészete négy, jól körülhatárolható szakaszra bontható. Az első
az itáliai út előtti időszak, amikor az ifjú mester képei teljes
egészében a flamand festészet hatását tükrözik, még nem találta meg
egyéni hangját.
Spanyolországi utazása után helyzete kissé megváltozott a mantovai
udvarban, a herceg immár három önálló kép festésével is megbízta. Ezek
közül az egyiket,
A Gonzaga család imádja a Szentháromságot címűt
Napóleon katonái feldarabolták, s a töredékeket ma
Európa
különböző múzeumai őrzik. Ezen a képen a velencei iskola hatása
érezhető. Emellett festett a kor kívánalmainak megfelelő portrékat,
amelyeket sokáig tanítványának,
Van Dycknak
tulajdonítottak. Római utazása alatt nem utolsó sorban flamand
kapcsolatainak köszönhetően kapta meg a Santa Maria Vallicella-templom
megbízását. A kép első változatát elutasították, valószínűleg a
megrendelők inkább egy Caravaggio modorában festett képet kívántak. A
Madonna szentekkel és angyalokkal
végső változatát fiatalos lendület, tetterő jellemzi, ragyogó színei a
barokk képzelet és életöröm hirdetői. Itáliai tartózkodása alatti utolsó
fontos megbízatása a fermói San Filippo Neri-templom számára
megfestette a
Pásztorok imádását, amelyen Bassano színeit és világítását helyezte teljesen új egységbe, s alkotott teljesen egyénit.
Élete vége felé, vidéki kastélyába húzódva egyre több tájképet festett.
Ezeken a műveken a természeti táj szépségét ragadja meg sallangok,
utalások nélkül. Utolsó képeinek egyike a
Steeni park, amely
kastélyának parkját ábrázolja, de művéből hiányzik a korábbi életöröm,
lendület és erő. A festmény szomorúságot, nyugtalanságot, lemondást
sugall, Rubens művészi végrendeletének tekintik, amelyben szakított a
barokk ragyogásával. De életműve túlmutat korán: belőle sarjadt ki a
rokokó, s olyan
klasszicista festők műveiben érezhető hatása, mint
Eugène Delacroix.
Kommentáld!