Megszületett Martinovics Ignác ferences rendi szerzetes, a magyar jakobinus mozgalom vezetője.
260 éve
Apja Martinovics Mátyás (aki a
17. század végén
Csarnojevics Arzén (Arsenije Čarnojević) szerb ortodox pátriárka által hazánkba telepített egyik
albán
családból származott) nyugalmazott kapitány volt. Miután befejezte a
gimnázium alsó osztályait a pesti piaristáknál, belépett a
ferencesek rendjébe.
1773.
április 24-én Baján letette a fogadalmat, szerzetesként a Domonkos nevet kapta. A bölcseleti tanulmányokat ugyanott, a teológiát Budán végezte
1775–
1779 között. Időközben (
1778 októberében) áldozópappá szentelték és 1779-ben a bölcselet és mennyiségtan tanára lett a buda-
vízivárosi
kolostorban. A szerzetesi élet szigorúsága miatt többször
összeütközésbe került rendtársaival és rendfőnökével; kedvetlenségét
fokozta az is, hogy
1780-ban a növendékpapok egy részével
Bródba helyezték át. Sok nyelven kitűnően beszélt-írt.
1791-ben bemutatták
Gotthardi Ferencnek,
II. Lipót titkosrendőrsége főnökének. Martinovics - valószínűleg
egyetemi karrierje egyengetése érdekében - ezután jelentéseket küldött a
titkosrendőrség részére olyan titkos vagy zárt társaságokról, mint az
illuminátusok vagy a
szabadkőművesek, illetve a feloszlatott
jezsuita
rend. Ezen jelentések történeti értéke csekély, írójuk, hogy saját
fontosságát kidomborítsa, teletömte őket hamis adatokkal és
kitalációkkal, „s inkább Martinovics lelki életére vetnek világot”.
[1]
Ugyanazon év novemberében Pestre költözött. Ügynöki munkáját fizetéssel
járó lembergi tanári kinevezéssel és császári tanácsosi címmel
jutalmazta az udvar, de Martinovics többre, politikai befolyásra és
udvari címre vágyott. Ezért még abban az évben egyszerűen elhíresztelte
Pesten, hogy
II. Lipót
király vegyésszé, valamint császári és királyi tanácsossá nevezte ki;
Gotthardi útján (aki támogatta őt) bocsánatot kért merészségéét, de
indoklása szerint ügynöki munkájához feltétlenül szükséges volt egy
fedőállás, hogy az illuminátusok gyanút ne fogjanak, amiért fizetést kap
a császártól. Gotthardi kormánytanácsos közbenjárására II. Lipót -
hónapok múltán - végül hitelesítette kinevezését. Feladata volt a
királynak vegyészeti kísérleteiben segédkezni; ezenkívül továbbra is
felhasználták politikai célokra is.
I. Ferenc a
sajtószabadság
megszorításával igyekezett gátat vetni a forradalmi eszmék
terjedésének. A már megjelent ilyen jellegű művek szerzői ellen
nyomozást indíttatott és elkobozta röpirataikat, így Martinovics három
művét is, amelyek a szerző neve nélkül jelentek meg, s amelyek szerzőjét
ekkor még nem is gyanították. Elkeseredésében, hogy minden reményét
meghiúsulni látta, titokban az izgatás terére lépett.
Discussio oratoria című röpiratában a cenzúrát támadta meg; egy másik, kéziratban terjesztett nyílt levele:
Literae ad Imperatorem,
a párizsi Moniteur című lapnak volt szánva s félrevezetés végett Gorani
gróf név alatt, I. Ferenc politikáját vette éles és elítélő bírálat
alá, s a
Habsburg-ház
magyarországi politikájával is foglalkozott. Mivel két pártfogójának,
Józsefnek és Lipótnak a kormányzását is elítélte, őt gyanúba se vették.
Párizsban a jakobinusok klubja ilyen társulat alakításával Martinovicsot bízta meg, aki
1794
áprilisában megkezdte a tagok toborzását, mégpedig először Bécsben.
Magyarországon két társaságot alakított: a Reformátorok Társaságát
elszegényedett mágnásokból és nemesekből, illetve a
Szabadság-egyenlőség-testvériség Társaságát, a forradalmi eszmék teljes
életbe léptetésével. A Gyurkovics szerkesztette káté mellett Martinovics
is írt egyet:
Az ember és a polgár kátéja (Catéchisme de l'homme
et du citoyen) címmel. Eszerint a fő hatalom a nép kezében van,
amelynek nemcsak joga van eltörölni a királyságot, hanem kötelessége is
ezt megtenni, ha a maga szentséges jogaival élni akar. Minden belépő
tagnak esküt kellett tennie arra, hogy a társaság elveit terjeszti, és
legalább két új tagot fog szerezni. A főigazgató szerepét Martinovics
maga vállalta el, a közvetlen kormányzás az általa kiszemelt négy
igazgató (
Laczkovics János,
Hajnóczy József,
Szentmarjay Ferenc és
Sigray Jakab
(ejtsd: 'zsigrai') gróf feladata volt. Tervük az volt, hogy mihelyt a
tagok száma megfelelően (250 000) felszaporodik, megkezdik a fennálló
társadalmi rend felforgatását. Három hónap múlva, amikor még a
magyarországi tagok száma alig volt nagyobb 75-nél,
Franz Josef Saurau
gróf egy beavatott Jeline nevű magántanító feljelentése alapján rájött a
bécsi összeesküvésre. Mielőtt a bécsi udvar bármit is tehetett volna
Martinovicsnak is a fülébe jutott feljelentésük híre. Bécsbe sietett és
mind a két titkos társaságot feladta az összes taggal együtt, aminek
következtében július 23-án több társával együtt Bécsben elfogták.
Kommentáld!