Bélyeggyűjtő klub

Bélyeggyűjtő klub hírei

2015.Júl.2.110 éve halt meg Kruspér István.

9 éve | Kustra Gábor | 0 hozzászólás

Budapesten meghalt Kruspér István mérnök, geodéta, Pest felmérési feltételeinek összeállítója.

110 éve

Meghalt, Tudomány, Technika, Magyar

1905. 07. 02.

Kruspér István (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) magyar metrológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A korszerű méréstudomány úttörő alakja volt, tevékenyen közreműködött a decimális mértékegységrendszer (méter, kilogramm stb.) magyarországi bevezetésében, 1878-tól 1894-ig a kezdeményezésére alapított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője volt. További jelentős tudományos eredményeket ért el a geodéziai módszertan területén, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű földméréstani áttekintés megírása (1869), valamint több geodéziai műszer kifejlesztése. 1867 és 1894 között a budapesti Királyi József Műegyetem geodéziai tanszékének vezetője volt.

Középiskoláit szülővárosában, Miskolcon végezte. Ezt követően előbb a Késmárki Jogakadémiára járt, majd 1841-től 1844-ig a bécsi Műszaki Intézetben (Polytechnisches Institut) végzett mérnöki tanulmányokat. Oklevele megszerzését követően, 1844 és 1847 között a Műszaki Intézetben oktatott tanársegédként a földmérő mérnök Simon Stampfer mellett. 1847-ben az osztrák fővárosban optikai, látszerészeti és finommechanikai műhelyet nyitott, majd Nyugat-Európában járt hosszabb tanulmányúton. 1850-től a pesti József Ipartanodában – 1871 utáni nevén Királyi József Műegyetemen – oktatott, az első tanévben mint az elemi mennyiségtan és gyakorlati mértan tanára. 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és a mechanikai technológia tanára, 1851-től 1857-ig a felsőbb mennyiségtan helyettes tanára volt, 1863–1864-ben pedig a mechanika, géptan és szerkezettan helyettes tanáraként is működött. 1867-ben rendes tanárrá nevezték ki és megbízták a geodéziai tanszék vezetésével, ezt a munkakört 1894-es nyugdíjazásáig látta el. Ezzel párhuzamosan 1871 és 1874 között a mérnöki és építészi osztály – mai kifejezéssel: egyetemi kar – dékáni tisztét is betöltötte. 1878-tól 1894-ig a kormányzat által Kruspér kezdeményezésére felállított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság munkáját irányította.

A matematika, geometria és gépészmérnöki tudományok területén végzett oktatói munkája mellett tudományos tevékenysége főként a méréstudományra (metrológia) és a geodéziára irányult.

Munkásságával nagyban hozzájárult a magyarországi mérésügy intézményi hátterének megszervezéséhez is, kezdeményezésére jött létre 1878-ban a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság, amelynek első vezetője is lett.

Az eddigieken túlmenően foglalkozott geofizikával is, különösen a Kárpát-medence földmágnessége terén – többnyire Schenzl Guidóval közösen – végzett vizsgálatai jelentősek. 1868-ban a Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közleményei, 1876–1878-ban a Műegyetemi Lapok társszerkesztője volt.

Tudományos eredményei elismeréseként 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1870-ben rendes tagjává választották, 1899-ben pedig a tiszteleti tagok sorába emelték. 1867-től alapítótagként vett részt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet munkájában, tagja volt a Magyar Természettudományi Társulatnak, 1879 és 1894 között pedig a Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak (Comité international des poids et mesures).

Nemzetközi elismertségét tanúsítják külföldi kitüntetései: birtokosa volt az osztrák Lipót-rend lovagkeresztjének, a Vaskorona-rend III. osztályú csillagának, a szerb Takovo-rend keresztjének, valamint a Francia Becsületrend tisztikeresztjének.

Tiszteletére a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1956-ban Kruspér István-emlékérmet alapított, amellyel a kiemelkedő eredményeket elérő szaktudósok munkáját díjazzák.

Kruspér István