Texas az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, az ország déli és délnyugati részén helyezkedik el. Elnevezése az indián kadó nyelvből származik: a táyshaʔ, tecas, vagy tejas (spanyol betűzéssel) annyit tesz, mint „akik barátok”, „barátok” vagy „szövetségesek”.

Texas 1836-ban nyilvánította ki Mexikótól való függetlenségét. Majd' egy évtizedig önálló volt, Texasi Köztársaság néven. 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz, így annak 28. állama lett. 692 622 km²-es területével az USA második legnagyobb (Alaszka után), valamint 22,8 milliós lakosságával a második legnépesebb tagállama (Kalifornia után).

A texasiak büszkék arra, hogy hat zászló is uralta e vidéket: a francia Fleur-de-lis, a spanyol, a mexikói, a texasi, az amerikai, valamint a konföderációs nemzeti lobogók.

Álvar Núñez Cabeza de Vaca spanyol konkvisztádor 1528. november 6-án hajótörést szenvedett a mai Texas partjainál. Ő volt az első európai, aki betette a lábát erre a földre. 1537-ben megírta az itt szerzett tapasztalatait La relación c. művében.

A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget, hiszen az valamiféle ellensúlyt képezhetett az Egyesült Államokkal szemben. Londonban például texasi nagykövetség nyílt. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. 1844-ben azonban elnökké választották a csatlakozáspárti James Knox Polkot. 1845. december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt.

A Beaumont melletti Spindletop-dombon fedezték föl az első nagyobb kőolajlelőhelyet az államban, 1901. január 10-én. Később felfedezték a Mexikói-öböl mentén, valamint a Texas keleti és nyugati részén húzódó olajmezőket. Az olajkitermelés robbanásszerű növekedése átalakította az állam gazdaságát. Az 1972-es csúcsig naponta átlagosan három millió hordó nyersolajat termeltek ki itt. A megerősödött gazdaságra aztán súlyos csapást mért a Nagy gazdasági világválság, majd a „Dust Bowl” néven elhíresült aszályos időszak pusztítása.

Két nagy gazdasági központja van: Houston és Dallas.